Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Történeti források, forrásismertetések: - Csáky Károly: Egyházi dokumentumok néprajzi adatai
Történeti források, forrásismertetések mulandó, hogy ezen kisközségbe évente körülbelül 20 000 korona jött Amerikából." Kijutott a falunak a természeti katasztrófákból is. 1875-ben a jég mindent elvert a határban. 1904-ben „roppant szárazság" volt errefelé, ami „nehéz helyzetet hozott az egész községre". Máskor a vihar s a fagy okozott jelentős károkat. Még Fábián János jegyzett fel 1874-ben néhány érdekes adatot a népi gyógyászattal kapcsolatban. Az első a váltóláz gyógyítására vonatkozik. „Hogyan kell a váltólázat gyógyítani? Menj egy csipkebokorhoz, ott megállván ily szókat mondj: 'Isten adta teremtette, vendéget hoztam neked. Akár kell, akár nem, itt hagyom.' Akkor aztán oldozd le nyakravalódat és kösd a bokor valamelyik ágára, és menj haza. így beszélte el nekem Albert Jánosné a napokban. „Curiosumok a gyógyítás terén. Azt mondta egy öreg molnárlegény, hogy vérhas ellen (ez most uralkodó betegség környékünkön) a leghatásosabb gyógyszer, ha a beteg egy tányérkába eleven szenet tesz valamely puttóba, aztán tömjént hint rá, és ráülvén megfüstöli magát." Egyéb feljegyzések A História Domus sok olyan eseményt örökít meg, amelyek túlnőtték a falu, sőt, az ország határát is, ám lecsapódásuk itt éreztette hatását sajátos és nem elhanyagolható módon. Meghatározója volt ez az itteni sorsoknak, alakítója, formálója az emberi életnek és gondolkodásmódnak. Az első világháborúval kapcsolatos például a következő rövid híradás: „A borzalmas háború befolyásolja folytonosan a kedélyeket, mihez hozzájárul az élelmiszerek requirálása. Kiszámítják személyenként egy hónapra való szükségletét az élelmiszerekből, a többit elviszik. Egy munkás emberre 15 kg, nem munkás részére 12 kg búzát számítanak havonként. Ez sehogy sem elég, ismét a nagy felháborodás s elégedetlenség. A termés elég jó volt, a marha ára roppantul felszállt, egy tehénért 2-3 ezer koronát fizetnek, a búza ára m. mázsánként 1/8 kor." „A háború még mindig dühöng" - írta 1918-ban a plébános. 1919-ben ezt jegyezte fel: „Szomorúan tapasztalja az egész ország a háború következményeit. Roppant drágaság van, s hozzá alig lehet élelmiszert beszerezni, mert a hatóság requirálja a szemestakarmányt és a jószágot. Ruhanemőt általában nem kapni a legnagyobb áron sem." Az 1920-as év is folytatása volt a múlt év „sanyarú helyzetének". Ekkor tartották az új köztársasági nemzetgyűlésbe a képviselőválasztásokat. „Sok mindenféle párt volt jelezve, de az egyedüli a katolikus nemzeti párt, amely a Magyarországhoz való visszacsatolást vette programjába" - olvassuk a krónikában. A lakosok közül némelyek a kisgazdapártot tartották jónak, mert 313