Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Csáky Károly: Egyházi dokumentumok néprajzi adatai

Történeti források, forrásismertetések mulandó, hogy ezen kisközségbe évente körülbelül 20 000 korona jött Ame­rikából." Kijutott a falunak a természeti katasztrófákból is. 1875-ben a jég mindent elvert a határban. 1904-ben „roppant szárazság" volt errefelé, ami „nehéz helyzetet hozott az egész községre". Máskor a vihar s a fagy okozott jelentős károkat. Még Fábián János jegyzett fel 1874-ben néhány érdekes adatot a népi gyógyászattal kapcsolatban. Az első a váltóláz gyógyítására vonatkozik. „Ho­gyan kell a váltólázat gyógyítani? Menj egy csipkebokorhoz, ott megállván ily szókat mondj: 'Isten adta teremtette, vendéget hoztam neked. Akár kell, akár nem, itt hagyom.' Akkor aztán oldozd le nyakravalódat és kösd a bokor valamelyik ágára, és menj haza. így beszélte el nekem Albert Jánosné a na­pokban. „Curiosumok a gyógyítás terén. Azt mondta egy öreg molnárle­gény, hogy vérhas ellen (ez most uralkodó betegség környékünkön) a legha­tásosabb gyógyszer, ha a beteg egy tányérkába eleven szenet tesz valamely puttóba, aztán tömjént hint rá, és ráülvén megfüstöli magát." Egyéb feljegyzések A História Domus sok olyan eseményt örökít meg, amelyek túlnőtték a fa­lu, sőt, az ország határát is, ám lecsapódásuk itt éreztette hatását sajátos és nem elhanyagolható módon. Meghatározója volt ez az itteni sorsoknak, ala­kítója, formálója az emberi életnek és gondolkodásmódnak. Az első világháborúval kapcsolatos például a következő rövid híradás: „A borzalmas háború befolyásolja folytonosan a kedélyeket, mihez hozzájárul az élelmiszerek requirálása. Kiszámítják személyenként egy hónapra való szük­ségletét az élelmiszerekből, a többit elviszik. Egy munkás emberre 15 kg, nem munkás részére 12 kg búzát számítanak havonként. Ez sehogy sem elég, ismét a nagy felháborodás s elégedetlenség. A termés elég jó volt, a marha ára roppantul felszállt, egy tehénért 2-3 ezer koronát fizetnek, a búza ára m. mázsánként 1/8 kor." „A háború még mindig dühöng" - írta 1918-ban a plébános. 1919-ben ezt jegyezte fel: „Szomorúan tapasztalja az egész ország a háború következmé­nyeit. Roppant drágaság van, s hozzá alig lehet élelmiszert beszerezni, mert a hatóság requirálja a szemestakarmányt és a jószágot. Ruhanemőt általában nem kapni a legnagyobb áron sem." Az 1920-as év is folytatása volt a múlt év „sanyarú helyzetének". Ekkor tar­tották az új köztársasági nemzetgyűlésbe a képviselőválasztásokat. „Sok min­denféle párt volt jelezve, de az egyedüli a katolikus nemzeti párt, amely a Magyarországhoz való visszacsatolást vette programjába" - olvassuk a króni­kában. A lakosok közül némelyek a kisgazdapártot tartották jónak, mert 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom