Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Csáky Károly: Egyházi dokumentumok néprajzi adatai

Történeti források, forrásismertetések dik ünnepén szentelte fel a plébános a felsőszemerédi főoltár két szobrát: a Jézus Szíve szobrot gróf Wilczek Mária, a Szűz Mária szobrot Szülcsik András gépész családja vette. 1922-ben áldotta meg a pap a Mária-oltár új szobrát, melyet Tóth István családja adományozott a templomnak. 1926 -ban állította fel az Egeg felé vezető országút mellett Szabó János családja a Lourdes-i Szűz Mária szobrát „egy kis épített tartályban". 1930ban rendelte meg a templomba Szabó János gazda és Polyák Viktória Kis Szent Teréz és Erzsébet szobrát. 1935-ben Gruzman Ferenc és családja Lourdes-i oltárt állított fel 3000 korona költséggel a templomban. Ekkor helyezték el ugyanitt a hősök emlékkövét. A fentiekből jól következtethetünk a szentek itteni kultuszára, az adományozások hátterére, stb. Az adott településeken a harangok is tiszteletben álltak, velük kapcsolatban is több feljegyzést találni. 1889-ben ez állt a krónikában: „Június 24-én, Szent Iván ünnepén húztuk meg először a mozsarak durrogása közt a nagy harangot. 313 kg nehéz, 'b' harang; került 513 forintba. A költséget Jakabffy István képviselőnk adta ajándékul a községnek" A harangra ezt a szöveget írták: „Sz. Iván tiszteletéért szól. Esztergomban Mélts. Palásthy Pál felszentelt püspök szentelte meg." Felsőszemeréden 1907-ben építették „a falu közepén lévő haranglábtornyot, miután eddig a harangok csak egy kis faalkotmányban voltak elhelyezve." 1909. május 20-án Felsőszemerédre vettek új harangot, „melyet a csanádi püspök szentelt fel. A régi harang a templom tornyában megrepedt, melyet átadtunk a temesvári harangöntőnek, ki 77 korona ráfizetéssel szállította az újat" - olvassuk a História Domusban. A vallásos ember pozitív cselekedetei közé tartozott a szegények támogatása. Ebben Alsó- és Felsőszemeréden főleg az irgalmas nővérek zárdája, valamint a gróf Stainlein és a Wilczek család mutatott jó példát. 1875-ben „Gróf Stainlein Lajosné ajándékozott a szegények számára 50 forintot, mely összegen" a plébános fát vett nekik. 1877-ben ugyanő 100 forintot küldött a papnak ugyancsak tüzelőre. Karácsony napjára özvegy gróf Stainlein Zsuzsanna és családja „75 gyermeket részesített karácsonyi ajándékokban ". 1905-ből való a témát érintő alábbi bejegyzés: „Nevezetes esemény s szép törekvésekre mutat az is, hogy méltóságos gróf Wilczek Vilmosné szül. gróf Almássy Anna Felsőszemeréden a korcsmaépület mellékhelyiségében egy ingyen meleg szobát és ingyen leves- és kenyérosztó intézményt állított fel, hol a szegények szállást s ellátást kapnak." 1908-ban már egy szegényeket támogató egylet alakult, amelyről így írt a plébános: „Október 27-én alakult meg Felsőszemeréden a Szegény Segélyező Egylet, amely eddig 1905. évtől gr. Wilczek Vilmosné vezetése alatt törzsszabály híján működött áldásosán. Ma azonban szabályokat alkotott, s beosztá az összes lakosokat, kik nagy örömmel csatlakoztak a felhíváshoz." 310