Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Horváth József: A XVIII. századi győri árvairatok népi vallásossággal kapcsolatos adalékairól

Történeti források, forrásismertetések könyv" tétellel találkoztunk;

20 a Radványban 1788-ban elhalt nemes Both Ferenc hagyatékában egy Biblia is található volt, melynek értékét két forintra becsülték a leltározók;

21 Zmeskál Sámuel Téten, 1792-ben felvett inventáriumában a „25 Könyvek mindenfélék" közül egy-egy Corpus Juris illetve Cicero epistola-kötet mellett egy imádságos könyvet külön is megemlítenek;

22 míg a Szemerén elhalt Fekete István hagyatékában „Négy Imádsághos Könyv" tétellel találkozhattunk.

23 Más esetekben konkrét műveket nem említenek, de a könyvek száma figyelemre méltó: a Sömberger János és felesége, nemes Matkovics Erzsébet után maradt jószágok Hali pusztán, 1789-ben felvett jegyzékében „Húsz darabbul alio kűlombfele Könyvek" említés is szerepel;

24 míg az „Istenben boldogult Ikrényi Malonyai, és Feleségének halála után maradott Árváknak jószágai" című, 1777-ben felvett jegyzék 76. tételeként az alábbi mondat olvasható: „60 Könyv Öreg s арго, 3 pedig Körmendj András Uramnál."

25 Ezen adatok a Győr megyei falvakban élő kisnemesek olvasási kultúrájának fejlettségét bizonyítják; összehasonlításképpen Kocsis Aranka adatát említhetem, amely szerint a vaj kai szék 64 közölt inventáriuma közül csupán kettő említ könyvet: 2 illetve 6 darabot.

26 Tárgyak. Egy-egy kisebb közösség népi vallásossággal kapcsolatos tárgyainak kutatására számos példát hozhatunk a szakirodalomból: legyen itt elegendő Barna Gábor „A szakrális környezet tárgyai Kunszentmártonban" című tanulmányára,

27 valamint Pozsony Ferencnek egy moldvai csángó család környezetének vallásos tárgyait bemutató munkájára

28 utalnom. Lényegesen kevesebbet tudunk viszont a 18. század emberének ilyen jellegű tárgyairól; az újabb kutatások közül e téren Lackovits Emőke számos történeti adatot is tartalmazó dolgozatát említhetjük.

29 Ezért tartjuk a tárgyi kultúra vizsgálatához kiváló forrásnak az árvairatok részletes és pontos hagyatéki leltárait, hiszen ezekből esetenként képet kapunk a vallásosság tárgyairól is. E tárgyak közül leggyakrabban a képek említtetnek. Csilléry Klára már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári otthonok képeiről legkorábban a végrendeletek tájékoztatnak, példaként éppen egy 1644-ben kelt győri testamentumot idézve Sörös Pongrác közléséből.

30 Saját kutatásaink alapján azonban azt kell mondanunk, hogy a 17. századi végrendeletekben csak nagyon elvétve akad ilyen jellegű adat; a 18. századból viszont már van néhány e szempontból felhasználható testamentum is.

31 Határozottan állíthatjuk viszont, hogy az árvairatok adatai a vallásosság tárgyainak kutatásához lényegesen jobban használhatók: néhány esetben egészen részletes leírásokkal is találkozhatunk. A Mesterházy Magdalénára maradt javak jegyzékében pl. ilyen leírások olvashatók: - „Üveges Ládácskaban fekvő Jesus képe" 1 db - „Fekete paczolt rámás kis aranyos partázatu üveg alat apácza munka reliquiábul való Képecske" 1 db 289