Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Történeti források, forrásismertetések: - Horváth József: A XVIII. századi győri árvairatok népi vallásossággal kapcsolatos adalékairól

Történeti források, forrásismertetések - „Más hasonló Apácza munka reliquiábul való üveg alat való Gömbölü Boldog aszony Kepeczke" 1 db - „Apácza munka nagy szegletü öveges ovédt Ladaczka Gömbölü Öveg alat aranyos fa rámácskában Csehtohoj réz Boldog aszony képe" 1 db - „Egy üveges Ládáczka főnt álló Apácza munka közöt kis Jesus képe" 1 db - „Fekete fa Rámácskában Xtus Urunk Kínszenvedését mutató papiros képek" 18 db. A felsorolt képek házon belüli helyét nem jelöli a leltár; néhány további képét viszont igen. így megtudjuk, hogy a ház első traktusában, a szobák falain vannak „Külömbféle Szentek képej sima aranyozott rámákban", összesen tíz darab (egyébként ugyanitt a császár és a császárné képeit, valamint két „Gyümölcsös Kép"-et is felsorol); míg a padláson, egy fa szekrényben tárolt tárgyak között 2 újabb szentképpel is találkozunk: egy-egy „Fekete páczolt Rámában Sz. Háromság képe" illetve „Nepomucenus Sz. János képe" olvasható a felsorolásban.'

2 A Mesterházy-hagyatékéhoz hasonló részletes leírás csak kevés található átnézett forrásainkban; de néhány, jelen témánk szempontjából hasznosítható adat más iratcsomókban is előfordul. Csapó István özvegyének 1762-ben Asszonyfán felvett inventáriumában pl. „Üvegben csinált rámás kép 6", „Hasonló Üvegben csinált rámás kép Nagyobb 3", „Rámás papiros kép Üveg Nélkül 11 " illetve „Kis üvegben csinált Képecske 1 " tételekkel is találkozhatunk;" joggal feltételezhetjük, hogy a képek egy része vallásos tárgyú lehetett. Kardos István győri postamester özvegyének, Senger Josephanak 1792-ben Győrött felvett inventáriumában viszont konkrétan említtetik „Egy rámás Maria Képe" illetve „Egy Crucifíxusos Kép", megjegyezve, hogy az előbbi 1 forint 16 krajcárért, míg az utóbbi 1 forint 27 krajcárért talált új gazdára

34 - azaz e képek az értékesebbek közé tartozhattak. Míg nemes Börcsy György és hitvese, néhai Potyondi Borbála árvái a Koroncón, 1801-ben felvett leltár szerint több képet is örököltek; ezek: - „Két kisebb Apácza munkára készült Öveges Képek" 2 forint értékben - „Két nagyobb Apácza munkára készült Öveges Képek" 3 forint értékben - „Egy öveges S. Borbála Képe" 3 forint értékben - „Egy öveges Maria Képe" ugyancsak 3 forint értékben - „Két zöld rámás S. Antal, és S. Franciska képe" 30 krajcár értékben.

35 Forrásainkban rendszeresen említtetnek már a vallás gyakorlásával kapcsolatos tárgyak is. Ilyen pl. a szenteltvíztartó, melynek egyes esetekben csak meglétét említik, máskor viszont anyagáról vagy értékéről is szólnak. Börcsy György fentebb idézett inventáriumában pl. „Egy szentölt víz tartó czinbül" szerepel, 10 krajcár értékben; a Hartinger József szemerei vendégfogadós 1796-ban felvett hagyatéki leltárában felsorolt „Szentűlt víz tartó"-ról csak annyit tudunk, hogy azt Salamon zsidó vette meg 4 krajcárért;

36 Mesterházy Magdalénára viszont kettő szenteltvíztartó is maradt: az egyik ólomból, 290