Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Kocsis Gyula: A jászberényi népesség a XVII. század végén

Népesedési kérdések leség termékeny életkorának lezárulása után azonban a család csak gyermekük, vagy valamelyik házasfél halála alkalmával tűnik föl az anyakönyvben. Az az időszak, amikor az anyakönyvek hallgatnak az egyébként létező családról akár 20 esztendeig is eltarthat. Ebből a megfontolásból azokat a családfőket, akik az összeírásban szerepelnek, de 1699 előtt néhány évvel eltűntek az anyakönyvből, azonban halálukat nem jegyezték fel, biztonsággal azonosítottnak vettem a teljes névegyezés (család és keresztnév) esetén. így pl. az összeírásban 189. sorszámon található Balog János peregrinus. Az anyakönyvbe 1676-1681 között jegyeztek be Balog Jánossal kapcsolatos eseményeket, majd a Balog János nevet többé nem írták le 1699 végéig. A hosszú szünet ellenére én a két feljegyzésben szereplő személyt azonosnak veszem. Az 1699-es összeírás Országos Levéltárban őrzött példánya

20 valószínűleg nem az összeíró által készített eredeti irat, hanem annak korabeli másolata. Ennek következménye az, hogy néhány név a felismerhetetlenségig torzult formában szerepel benne. Ezek anyakönyvi nevekkel történt összevetése természetesen nem hozhatott eredményt. Az összeírás jól olvasható nevei között is mintegy 15 %-ot tesznek ki (30 helybeli és 29 peregrinus) a katolikus anyakönyvben meg nem található nevek. Ezek egy részéről (Beszteri, Gyapay, Ördög, Szerecsen, Szombat) tudjuk, hogy viselőik reformátusok voltak, így kézenfekvő a feltételezés, hogy az összeírtaknak (a város népességének ?) 15 %-a református volt. A peregrinusok esetében azonban az sem zárható ki, hogy az anyakönyvből hiányzók közül néhányan ugyan katolikusok, de nagyon új jövevények, és Jászberénybe érkezésük óta nem történt anyakönyvbe való esemény a családjukban. Pentz-féle összeírásban előforduló családneveket a következő három nagyobb csoportra oszthatjuk: 1) olyanok, amelyeket helybelinek és jövevénynek nevezett személyek egyaránt viselnek, 2) csak helybelinek nevezett személyek által viselt családnevek, 3) csak peregrinusnak nevezett személy által viselt családnevek. Az első csoportba 19 családnév tartozik,

21 ezeket összesen 128 személy viselte, akik közül 74 helybeli, 54 peregrinus volt. Ezen csoportba sorolható peregrinus személyek jászberényi tartózkodásának ideje nehezen meghatározható, mert meglehetősen sok az azonos család és keresztnevet viselő személy (pl. 3 Szabó András - két helybeli, egy jövevény, 3 Szabó István - egy helybeli, két jövevény, 3 Szabó János - egy helybeli, két jövevény), és az anyakönyvekből rekonstruált családok 1699-ben összeírt személyhez kapcsolására semmilyen támpontunk nincs. (Az összeírásban feljegyzett gyermekek száma nem használható ebből a szempontból, így az anyakönyvben régebben előfordult személyt soroltam a helybeliek, a később megjelenőt pedig a jövevények közé. Az 54 peregrinus túlnyomó többsége (33 személy) 2Ó7