Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Kocsis Gyula: A jászberényi népesség a XVII. század végén

Népesedési kérdések 1695-től kezdődően jelent meg az anyakönyvekben, 1680 előtt mindössze négy személlyel találkozhattunk. A második csoportba (a kizárólag helybeli családnevek) 43 családnév tartozik, amelyet 53 személy viselt. A 43 családnévből 31 már az 1670-es években megtalálható az anyakönyvekben, 9 pedig 1680 1690 között jelent meg. Ez az arány csakugyan arra utal, hogy ezek a családok régen megtelepedtek Jászberényben. Annál érdekesebb, hogy három olyan helybelinek nevezett családnév is van, amely legkevesebb 15 éven át nem került az anyakönyvbe, előfordulását csak 1690 után regisztrálhatjuk. A harmadik csoportba (a csak jövevények által viselt családnevek) 62 családnév tartozik, amelyet 68 olyan személy viselt, aki a Pentz-féle összeírásban megtalálható volt. Közülük kilencen már 1680 előtt szerepeltek az anyakönyvekben, tehát az összeírás időpontjában már legalább 20 éve Jászberényben laktak. Az 1680-1686 (Buda visszafoglalása) közötti évekre mindössze hat személy anyakönyvi megjelenése datálható. Az 1699-ben jövevényként feljegyzett személyek közül 53 fő 1687-től kezdve jelentkezik az anyakönyvekben. Ennek a csoportnak a felét azonban 1695 utáni anyakönyvi eseménnyel kapcsolatban említik. A korábban említett két feltételezés közül a helybeliekre vonatkozót nagy biztonsággal lehetett igazolni: a helybelinek tartott családok túlnyomó többsége 1675, azaz az anyakönyvek alapján vizsgálható időszak előtt már Jászberényben lakott. A jövevényekkel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy sokáig, néhány esetben 25 esztendeig is számontartották jövevény voltukat. Jelentős számban költöztek be a városba a Buda visszafoglalása utáni évtizedben, többségük azonban az 1690-es évek második felében érkezhetett. Az elvégzett munkaigényes kutatásnak azonban van egy további - igen váratlan - eredménye: az 1698-1699. évi anyakönyvekben összesen 130 olyan háztartartásfőt említenek, akikkel az 1699-es összeírásban nem találkozunk. Közülük 57 személy már 1690 előtt megtalálható az anyakönyvben. Másik 57 családapával csak 1698-99-ben találkozunk. Ok azok, akiknek anyakönyvezése által fény derült az 1699-es összeírásból hiányzó igen jelentős csoportra, a XVII. század utolsó éveiben érkező beköltözőkre, az egészen friss jövevényekre. Jegyzetek 1. Gyárfás István: A Jászkunság történetéhez a XVI. és XVIII. századból. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek IV. Győr, 1865. 2-33, 125-169., 224273. 2. Tálasi István: A gyulai ostromzár migrációs kihatásai. In: Ünnepi tanulmányok 268