Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Kocsis Gyula: A jászberényi népesség a XVII. század végén

Népesedési kérdések A keresztelés, esketés, temetés tényének írásbeli rögzítését a Tridenti Zsinat rendelte el," azonban Magyarországon még a XVII. század második felében is meglehetősen kevés településen honosodott meg az anyakönyvezés gyakorlata. A török hódoltsági területbe tartozott, felekezetileg katolikus többségre és református kisebbségre megosztott Jászberény egyike azon városoknak, ahonnan ilyen korai anyakönyvek maradtak fent. A napjainkig fentmaradt katolikus anyakönyvek legkorábbi bejegyzési az 1670-es években keletkeztek. A reformátusok anyakönyveinek egy része 1944 őszén háborús károkat szenvedett, a lelkész közlése szerint a sárban elakadt teherautók kerekei alá rakták töltésnek,

14 így ezek vizsgálatára nincs módunk. A Jászságban az általunk vizsgáltakon kívül csak Jászfényszaruból maradt fent római katolikus anyakönyv a XVII. század végétől. A jászberényi plébánosok a XVII. század utolsó negyedében, 1675 január 1. és 1699 december 31. között 643 házasságkötést, 3277 keresztelést és 3589 temetést jegyeztek be az anyakönyvbe. Ezt az összesen 7509 anyakönyvi eseményt vizsgáltam két szempontból: 1) Demográfiai jelenségek, az anyakönyvek nem nominális vizsgálata 2) Az anyakönyvben feljegyzett családnevek összevetése a Pentz féle öszszeírással. A dolgozat további részében ennek a vizsgálatnak tanulságait mutatom be.

15 1) A demográfiai jelenségek közül a természetes szaporodást, azaz a születések és halálozások mérlegét mutatom be a grafikonon. Az 1680-as évek második felében a keresztelések száma jelentősen visszaesett, alig érte el az előző évtized hasonló időszakának felét. A temetések száma 1678-tól ugrásszerűen megnőtt, 1684-ben az előző évinek hatszorosa, 1685-ben háromszorosa volt. 1684-86 között 9 jászsági faluban lakó, Összesen 188 ember halálát, temetését jegyezték be a jászberényi anyakönyvbe. Egyedül jászkiséri származású halott nem szerepel a katolikus anyakönyvben, ami érthető, hiszen a kisériek reformátusok voltak, ha ők is bemenekültek Berénybe, a református anyakönyvben találhatnánk meg őket. Ugyan ebben az időszakban a Jászsággal szomszédos tájakról is, további 34 településről származó, összesen 164 elhunytat anyakönyveztek Jászberényben.

16 A bejegyzett temetések magas számából (Tápiósüly 43, Úri 28, Tápiószecső 17, Alattyán 16, Zagyvarékas 9, Szentmártonkáta 9, Nagykáta 8) következtetve egyes falvak népe valószínűleg teljes egészében Jászberénybe futott. Ez a futás bizonyára a Bécs ostromára felvonult török sereg mozgásának következménye volt. A háborús eseményeken kívül a járványok is jelentkeznek a halotti anyakönyvben. 1682 augusztusától decemberéig a pestis pusztítását jegyezte fel a pap, amelynek ekkor 272 személy esett áldozatául. 1698 december 17. és 1699. május 31. között pedig, túlnyomórészt a gyermekek közül, összesen 92 áldozatot szedett a himlő. 263