Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Kocsis Gyula: A jászberényi népesség a XVII. század végén

Népesedési kérdések A születések és halálozások mérlege, azaz a természetes szaporodás az 1690-es évek elejéig negatív. A város népessége tehát csökkenő tendenciát mutat. Az 1690-es években a születések száma a halálozások száma fölé emelkedett, ekkortól beszélhetünk természetes szaporodásról. Ebben azonban közrejátszhatott az anyakönyvezés pontatlansága is, az, hogy a csecsemő halottakat valószínűleg nem jegyezték be. A jövevények jelentette többlet népesség játszott szerepet abban, hogy a város lakossága mégsem fogyatkozott meg túlzott mértékben. 2. táblázat. A keresztelések és temetések száma 1675-1699 Ev keresztelt temetett 1675 139 61 1676 127 75 1677 112 99 1678 136 168 1679 144 144 1680 154 154 1681 130 96 1682 129 419 1683 121 143 1684 154 882 1685 90 458 1686 125 182 1687 40 62 1688 53 96 1689 58 4 1690 101 3 1691 107 40 1692 121 9 1693 141 8 1694 125 11 1695 154 46 1696 176 69 1697 190 88 1698 237 87 1699 213 159 Fodor Ferenc az összeírás segítségével a családok nagyságára és a népességre is következtetett. Gondolatmenete a következő volt: Jászberényben 388 háztartásfőt (Fodor F. családfőnek határozta meg) és 740 tizennyolc év feletti gyermeket írtak Össze, azaz háztartásonként mintegy 2 felnőtt gyer264