Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Kocsis Gyula: A jászberényi népesség a XVII. század végén

Népesedési kérdések megművelt szántók kiterjedését, az állatállományt. A legkorábbi olyan összeírás volt ez, amely név szerint őrizte meg a kiváltságos kerületek lakosságát az utókornak. Mintegy száz éven keresztül nem ismertünk ennél korábbi állapotot rögzítő összeírást.

3 Értékét növeli az a rovat, amelyben azt jegyezték fel, hogy az összeírt személy helybeli (hujas), vagy jövevény (peregrinus) volt és ez utóbbi esetben honnan származott a településre. Migrációs szempontból Fodor Ferenc elemezte az összeírás Jászsággal foglalkozó részét. Az ő megállapításait összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a XVII. század utolsó esztendejében a háztartásfők 40-80 %-át jövevényként írták össze all jász településen, tehát - úgy tűnik - a Jászság népessége jelentős mértékben kicserélődött valamikor a hódoltság idején. Fontos még tudnunk, hogy a helybelinek, illetve jövevénynek nevezett gazdák vagyoni helyzetében egyik településen sincs lényeges, jellegzetes különbség. A jövevények nem szegényebbek, mint a helybeliek, az állattartás és a földművelés egymáshoz viszonyított aránya sem különbözik a két csoport gazdaságában. A jövevények népességbeni aránya a legkisebb Jászberényben (42 %), a legnagyobb Jászapátiban 82 %. (A településenkénti adatokat az 1. sz. táblázatban mutatom be.)

4 1. táblázat. Helybeli és jövevény háztartásfők megoszlása a Jászságán 1699-ben Település Helybeli háztartásfők %-a Jövevény, a háztartásfők %-a Jászberény 57 42 Árokszállás 56 44 Dósa 53 46 Jákóhalma 46 54 Fényszaru 46 54 Ladány 40 60 Mihálytelek 30 70 Kisér 29 71 Felsőszentgyörgy 23 77 Alsószentgyörgy 20 80 Jászapáti 18 82 Szabó László véleménye szerint a Jászságban a XVII. század végén a török hódoltság másfélszáz esztendeje után is feltételezhető, illetve igazolható az etnikai és kulturális folyamatosság. Ezért Fodor Ferenc elemzéséből azt emelte ki, hogy jövevények a legkülönbözőbb országrészből érkeztek, ami fontos mert „így még gondolni sem lehet arra, hogy tömbszerű betelepülés történt".

15 A nem tömbszerű betelepülés következménye Szabó László szerint az, hogy a betelepülők nem hozhattak magukkal valamiféle egységes 260