Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Népesedési kérdések - Kocsis Gyula: A jászberényi népesség a XVII. század végén

Népesedési kérdések Kocsis Gyula A jászberényi népesség a XVII. század végén a római katolikus anyakönyvek és a Pentz-féle összeírás tükrében A Jászság történetével, néprajzával foglalkozó kutatónak bőséges szakirodalom áll rendelkezésére, hiszen az elmúlt egy évszázad folyamán több monografikus igényű mű jelent meg, amely a kiváltságos kerület történetét, életföldrajzát, a helyi népi kultúra sajátosságait tárgyalja, és hasonló bőséggel találkozhatunk a kevésbé átfogó igényű tanulmányok áttekintése során is. A múlt század utolsó évtizedeiben pozitivista igényességgel gyűjtötte össze a monográfusok közül elsőként, Gyárfás István az akkor néhány éve megszűnt Jászkun kerületek történetének legapróbb morzsáját is. О publikálta először a Győri Történeti és Régészeti Füzetekben az előadásom alcímében is szereplő összeírás szöveges részleteit.

1 Művében sok, mára elkallódott forrást őrzött meg számunkra. Az általa feltárt források elemzését, további forráscsoportok feltárását és új szemléletű értékelését az életföldrajzi szemlélettel dolgozó kitűnő földrajzkutató Fodor Ferenc végezte el az 1930-as években. Szabó László, néprajzkutató által az 1970-es években elvégzett néprajzi elemzés tanulságait pedig 1979, illetve 1982 óta olvashatjuk. Tálasi István professzor javaslatára az önök előtt álló előadó is az 1970-es évek elején kezdte jászsági kutatásait egyetemi szakdolgozatával, amely Jászjákóhalma szérűskertes településének történeti alakulását vizsgálta. Professzor úr javaslatára pályám kezdete óta az egész Jászságra kiterjedően folytattam a történeti néprajzi vizsgálatot. A következőkben ezen kutatás eredményeinek egy sajátos részletét fogom bemutatni. Tálasi István professzorra nemcsak a személyiségének kijáró tisztelet okán kell emlékeznünk, amelyet tanári, kutatatói pályája által vívott ki, hanem előadásunk témája is szorosan kapcsolódik az ő kiskunsági migrációs vizsgálatához, amelynek forrásai szintén anyakönyvek és a Pentz-féle összeírás voltak.

2 Ezt, a Jászkun kerületek történetével, néprajzával foglalkozó kutatók előtt jól ismert forrást, 1699-ben készítette Pentz János Kristóf kamarai tisztviselő. Az összeírás rendkívül részletesen tartalmazta a Jászság, a Kis- és Nagykunság településein élő háztartások vagyoni állapotára vonatkozó adatokat: a 259