Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Balla Ferenc: Egyházi intézmények és társadalmi szervezkedés - P. Galambos Ferenc Iréneusz OSB: Ökumenizmus a burgenlandi Őrségben

Egyháztörténet felekezetek együttélése R Galambos Ferenc Iréneusz OSB Ökumenizmus a burgenlandi Őrségben Az itteni magyarság nagyon csekély létszáma és a hitújítás koráig visszanyúló felekezeti megoszlása (Felsőőr magyarjai többségükben reformátusok, Oriszigeten evangélikusok, de mindkét helyen van kisebb katolikus közösség is, Alsóőr és a két Pulya katolikus) szinte parancsoló szükségként igényli a keresztény felekezetek szoros együttműködését és az igazi Ökumenizmust: sajátosságaink megtartása, megbecsülése mellett igyekszünk egymást minél jobban megismerni, értékelni és minden alkalmat megragadni az egységre, a közösségre való törekvésre, erre sarkall helyzetünk és múltunk is. A legkisebb magyar kisebbség a Kárpát-medence nyugati szélén él. Míg északon és keleten a Kárpátok karéja, délen pedig a folyók (Dráva, Száva, Duna) természetes határokat biztosítottak, addig nyugat felé „nyitott volt" az ország. Errefelé vezettek a kalandozók, de a hittérítők, majd később a kereskedők és zarándokok útjai is, s itt csapódtak le először a nyugati eszmék, áramlatok. Itt jelentek meg a hitújítás nyugatról jövő, vagy nyugatot is megjárt terjesztői is. Itt van „Ausztria legrégebbi református egyháza", a felsőőri, mely száz évvel a „Türelmi Rendelet" előtt már „artikuláris hely" volt, s a szigeti templom is, a hitújítás korára jellemző nonfiguratív fal- ás mennyezetfestmnényeivel, kő szószékével, melyet „paraszt reneszánsznak" is nevezhetünk, s mely páratlan egész Ausztriában (Burgenland 1921-ig Magyarországhoz tartozott). Csepreg volt az első evangélikus zsinat színhelye (1570), s németújvári ferences könyvtárban találjuk nemcsak az egyik legrégebbi magyarországi misszálét magyar szentekkel (1230), de itt található a kontroverz irodalom tárháza is. Batthyány Ferenc 1524-ben kapta meg II. Lajostól Németújvárt. Második felesége, Szvetkovits Katalin már a reformáció híve volt. Itt élt az első híres református prédikátor, Beythe István. Arany József, a későbbi felsőőri református lelkész írja: „valamint másutt is, úgy itt is az eshetvén, hogy az egész helység plébánostól együtt reformálódott". Az „ellenreformáció" aztán már koránt sem ment ilyen simán. Ezt meg Fülöp Márton írja meg: „Tormássy Péter vasvári prépost 500 német lovas katonával... templomot, iskolát és mindent elfoglalt, a lelkészt, a tanítót elűzte" a kor szellemének megfelelően. A nemes határőrökkel szemben viszont a földesurak nem tudták a „cuius regio, eius religio" elvét alkalmazni. 1697-ben 131