Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Balla Ferenc: Egyházi intézmények és társadalmi szervezkedés - P. Galambos Ferenc Iréneusz OSB: Ökumenizmus a burgenlandi Őrségben
Egyháztörténet felekezetek együttélése Kazó István főesperes a több mint ezer református mellett csak 126 katolikust talált Felsőőrben. Az ökumenizmusnak talán első jele viszont, hogy a felsőőri öreg katolikus templomban mindmáig meghagyták azt a márvány emléktáblát, melynek szövege megőrizte a tudósítást, miszerint első tornyát Szeremlei „pásztor" és Fülöp „kurátor" idejében építették, tehát akkor, amikor a templom a reformátusoké volt. A további évszázadok folyamán az egyházak csak egymás mellett éltek, a papok legfeljebb kártyázni vagy vadászni jártak össze. A szabadságharc idején Szíj György református tábori lelkész lett, a különben német nevű katolikus plébános, Jungvért pedig személyesen vezette Jelasic ellen a felkelőket. Okumenizmusról igazából csak a II. világháború utáni idő óta beszélhetünk. Mindenekelőtt, mert szerencsés személyi feltételei adódtak. Gyenge Imre Győrött született, az ottani bencés gimnáziumban érettségizett s a pápai Református Kollégiumban végezte teológiai tanulmányait, 1951-ben kapott lelkészi meghívást Felsőőrre. Négy évtizeden át nem csak a felsőőri református hívek lelkipásztoraként fejtett ki áldásos tevékenységet, hanem több alkalommal megválasztották egész Ausztria legmagasabb református tisztségére is, „Landessuperintendent", vagyis püspök volt. A magyar kultúra terén is sokat tett: színdarabokat rendezett, megszervezte a népi tánccsoportot, rendszeresen szerepelt az osztrák és a Szabad Európa rádióban, számos cikket írt. Először német nyelven tartott ökumenikus istentiszteleteket (mert a felsőőri evangélikusok többsége már a magyar érában is, a katolikusok többsége pedig az Ausztriához való csatolás óta németajkú lett), a 90-es években magyar nyelven is. О kezdte meg az ökumenikus esketéseket is. Sajnos, egyre súlyosbodó betegsége miatt korán nyugdíjba kellett vonulnia, de utódja, Gúthy László, aki ugyancsak Magyarországról jött, folytatja Gyenge Imre magyar kulturális és ökumenikus tevékenységét is, így nemcsak az ökumenikus istentiszteleteket, hanem megkezdte a felsőőri katolikus és evangélikus lelkipásztorokkal együtt közös, ökumenikus lap, a „Kontakt" szerkesztését és kiadását. Ennek előzménye, hogy a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület lapja, az Őrség már évtizedek óta rendszeresen közöl beszámolókat mindhárom egyház eseményeiről, problémáiról, terveiről. Az a tapasztalat, hogy mindenkit érdekelnek a „másik egyházról szóló" hírek is. Az őriszigeti evangélikus egyház is magyarországi lelkészt kapott 1958-ban Teleky Béla, volt balfi lelkész személyében, aki Sopronban végezte teológiai tanulmányait. Vállalta a felsőlövői állami gimnáziumban az evangélikus hittan tanítását is. Ebben az iskolában közös munkánk során a tanulókkal ugyancsak rendeztünk ökumenikus istentiszteleteket. Szigeten renoválta a templomot és a parókiát, magyar feliratú hősi emlékművet állíttatott fel, s ő is aktívan bekapcsolódott a magyar kulturális életbe. Sajnos, őt is súlyos betegség ragadta el korán. Halála után több évig távolabbról látták el a lelkészi teendőket a községben. Ebben az időben felesége lett a falu „anyja" mint hit132