Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Mészáros Veronika: Püspöklátogatás Berhidán egy fényképalbum tükrében

Egyháztörténet felekezetek együttélése szervezte meg. Hatvan római katolikus vallású magyar család érkezett Tolna, Baranya, Veszprém és Somogy vármegyékből. A telepesek a Bezdán-fok melletti dombos területen, a Kollutot és Monostorszeget összekötő út mentén építették fel első házaikat. A falakat fonóvesszőből, a tetőt pedig nádból, szalmából vagy szénából készítették. A tapasztott falú házakat fehérre meszelték. Létrejöttek az első, meglehetősen görbe utcák, amelyeket Fő, Öreg és Kollut utcának neveztek el. A telepesek nem lettek örökös jobbágyok, hanem szabadon költöző, robotra nem alkalmazható szerződéses bérlők. 360 Ft évi bért fizettek a Magyar Királyi Kincstárnak mint földesúrnak a falu határát képező Sterbácz, Рака, Merkopja és Bezdán pusztákért. A telepesek jogait és kötelezettségeit a magyar nyelven írt telepítési szerződés tartalmazza részletesen. 1743. április 24-én, Szent György napján, Bezdán pusztán, a Bezdán-fok bal partján már álltak a legszükségesebb középületek. A téglából épült nádfedeles plébánia- és iskolaépület, valamint a kettő közé beékelődött imaház, aminek falai még sárral bekent fonóvesszőből épültek. Az imaház előtti téren gyülekező emberek közül sokan csak ezen a napon látták egymást először. Falualakuló közgyűlésre készülődtek. A vármegyei hatóság részéről jelen volt a főszolgabíró is, aki tulajdonképpen felelős volt a közgyűlés törvényes keretek közötti lebonyolításáért. О elnökölt, ő terjesztette elő a bíró nevét és a falu tanácsába megválasztható személyek névsorát. Ez utóbbiak száma 12 volt. Közülük került ki a bíró, a jegyző és a pénztáros. A falu megalakult világi vezetősége, miután már megvoltak a szükséges épületek, azonnal hozzálátott az egyházközség megszervezéséhez is. A plébánián mint adminisztrátor Kretsmarik János május 26-án latin nyelven elkezdte vezetni a kereszteltek anyakönyvét. Az első megkeresztelt gyerek Ács János, János és Pálinkás Mária fia volt. 1801-ig a kereszteltek anyakönyvébe vezették be a házasulandókat és a halottakat is, nem volt e célra külön könyv. Kretsmarik János adminisztrátor három hónapi bezdáni tartózkodás után súlyos beteg lett. A bezdániak jónak látták az időt, hogy plébános után nézzenek. Június utolsó napjaiban a falu világi vezetősége Bajára utazott. Az utat fogatos szekérrel tették meg. A magyar plébánián (volt illír plébánia is) Fábsits Mihály bajai plébánosnál találkoztak Patachich Gábor kalocsai érsekkel (1733-1745). A bezdáni küldöttség azzal a kéréssel fordult az érsekhez, tegye lehetővé a bezdáni egyházközség és plébánia megalakulását állandó plébánossal. Az érsek elfogadta a kérést. Június 29-én szerződésbe foglalták a leendő plébános kötelezettségeit és járandóságát, amit a falu lakosságának kellett biztosítani. A szerződést aláírták: Patachich Gábor kalocsai érsek, Losonczi József, a falu újratelepítésének szervezője, Berényi Mihály, Végh János, Sághi János, Kovácz Balázs és Kovácz István, a falu tanácsának esküdtjei. A küldöttség a szerződés másodpéldányával tért vissza a faluba. A szerződés latin nyelven íródott. 122