Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Mészáros Veronika: Püspöklátogatás Berhidán egy fényképalbum tükrében

Egyháztörténet felekezetek együttélése Ilyen előzmények után Házy Pál lett Bezdán első plébánosa (1743-1752). Melyik napon került sor beiktatására új székhelyén, nem tudjuk. Tény az, a kereszteltek anyakönyvébe Kretsmarik János utolsó bejegyzését július 27-én, Házy Pál első bejegyzését július 28-án végezte el. Ezzel Bezdánban megnyílt az „anyakönyvi hivatal". Azzal, hogy az új plébános Király Andrást alkalmazta kántortanítóként (1743-1757), megoldódott a kántor- és a tanítóhiány problémája is. ősszel már megkezdődött a tanítás a Bezdáni Római Katolikus Elemi Iskolában. A XVII. század végén és a XVIII. század elején Sterbác falu lakói főleg római katolikus horvátok és magyarok voltak, de volt köztük néhány görögkeleti szerb is. A vele határos Bezdán pusztán pedig Zala és Somogy vármegyékből érkező magyar ajkú halászok, juhászok és földművesek kezdtek letelepedni az 1730-as években. A legenda szerint egy évben a sterbáci juhászok nyáját valamilyen járványos betegség pusztította. A juhászok fogadalmat tettek, hogy ha megszabadulnak a vésztől, kápolnát emelnek valamelyik dombon. A szerencsétlenség elmúlt, ők pedig ígéretükhöz híven felépítették a kápolnát. Történelmi tény, hogy 1709 tavaszán a Duna-Tisza közén pestisjárvány volt. Még 1713-ban is királyi rendeletre volt szükség, hogy megakadályozzák a járvány tovaterjedését. Sterbác falu és Bezdán puszta lakosai 1710 és 1720 között kápolnát építettek Bezdán pusztán. Ez lett a ma is használatban levő Szentháromság fogadalmi kápolna. A zombori ferencrendi szerzetesek mondtak benne szentmisét, de ugyanakkor körülötte kialakítottak egy temetőt is. Házy Pál plébános már 1743-ban megnyitotta a falu közepén álló imaház körüli temetőt is. Már júliusban, az anyakönyvbe való bejegyzés alapján, két temetőbe lehetett temetkezni: a templom melletibe (ma plébánia kert) és a falun kívülibe. A templomnak volt harangozója (tehát harangja is). Rendben tartásáról a templomszolga gondoskodott. A templom segédszemélyzetének állandó járandósága volt, amelyet a falu lakossága biztosított. 1743-ban a lakosság egészségügyi ellátásáról nemes Németh Péter seborvos (chirurgus) és Cizek Terézia bábaasszony gondoskodott. 1746-ban már dolgozott az uradalmi kocsma. A kocsmát Takács György vezette. A kocsma jövedelme Szent Mihály napjától Szent György napjáig a falué maradt. A telepesek az első évben ingyen halászhattak a Sterbác és Bezdán fokokban, de a 2. évben már évi 40 Ft bért kellett fizetni (A kántortanító évi fizetése 25 Ft volt). Katona István szerint 1748-ban Bezdánnak 1492 lakosa volt. Házy Pál plébános a falu egyes tisztségviselőit és lakosait, akik munkájuk során könnyen megsérthették a törvényeket, és a szokásokat eskütételre kö12

з