Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Egyháztörténet, felekezetek együttélése - Mészáros Veronika: Püspöklátogatás Berhidán egy fényképalbum tükrében

Egyháztörténet, felekezetek együttélése Mészáros Veronika Püspöklátogatás Berhidán egy fényképalbum tükrében Előadásom témáját az a fényképalbum adja, amelyet egy berhidai püspöklátogatás alkalmával készült fényképekből állítottak össze. Célom az 1947. augusztus 17-ei püspöklátogatást feleleveníteni, a délelőtti körmenet és a délutáni litánia idő- és térszerkezetét megvizsgálni, valamint a fényképek alapján Berhida katolikus közösségét jellemezni. 1947. augusztus 17-én Bánáss László

1 veszprémi püspök ellátogatott Berhidára, a Mezőföld, a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekvő nagyközségbe. A püspöklátogatás céljai közt szerepelt a helyi plébánia és a hívek megismerése, amelyre ünnepi körmenet adott módot. A berhidai egyházközség XX. századi történetében nagy fontosságú eseményt idézhetünk fel, melynek oka összetett. Bánáss püspök látogatása egyrészt azért kiemelkedő, mert a püspökök a négyévenkénti pünkösdi bérmálkozásokon vettek részt, általában ekkor is csak a helyettesük. Másrészt a híveknek nagy megtiszteltetés volt egy magas rangú egyházfő látogatása. Harmadrészt a püspöklátogatás mint községlátogatás a legmegfelelőbb formaként körmenetben valósult meg, amely során az Oltáriszentséget a falu egy kiválasztott részén körbevitték. Tehát a püspöklátogatás rangját emelte az Oltáriszentség körbevitele. Negyedrészt az ünnepi misének és körmenetnek különlegességet adott az egyházközség életében egyszeri termény- és községáldás. Az 1947-es püspöklátogatás és hálaadás jelentősége abban is megnyilvánult, hogy a berhidai katolikusságnak a háború után ez volt az első nagy egyházi összejövetele, kegyeleti lehetősége, amely a nagyszámú részvételben is megmutatkozott. A hívek áhítattal vártak a háború után egy ehhez hasonló, nagy jelentőségű egyházi eseményre. Az 1947. évi berhidai püspöklátogatásra mint a népi vallásosság egyik formájára is jellemző, hogy önálló jelentéssel rendelkező, egymásra épülő időbeli egységek sorozatából áll,

2 amelynek alapját az időbeliség adja. A hitélet időbeli tagolódása napok, hetek, évek valamint emberi életutak egymást követő, meg-megújuló folyamatából áll, amelyeket időről- időre — szabályosan és szabálytalan időközönként ismétlődve — egy-egy nevezetes esemény tesz emlékezetessé.

3 113