Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Lengyel Ágnes: Előénekesek és vallásos nyomtatványkészleteik jelenkori jellemzői a felföldi térségben

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Pálné Rigó Julianna (sz. 1919 Rap /Rapovce, Szk.). Anyai ágú felmenői négy generáción át voltak előénekesek,

10 így még dédanyjától megmaradt ponyvanyomtatványokat is használt az 1990-es évek közepén. Etesen ugyancsak rokonsági kapcsolat állt fenn: a mostani előimádkozó (Máté Péterné Sirko Gizella sz. 1915, Etes, Nógrád m.) elődje, a jelenlegi előénekes édesanyjának unokatestvére (Horváth Andrásné „Rétyi" Sirko Etel) volt. Utóda hangsúlyozza, hogy „a mi fajtánkból való, néném" volt. A családi kapcsolatok más esetekben is megfigyelhetőek. A már említett Bujákon két testvér van a faluban működő öt előénekes között. A Hont megyei Kőkeszi (Kamenné Kosihy, Szk.) és Sirak (Sirak, Szk.) szomszédos falvakban szintén két testvér az előimádkozó, akik az általuk vezetett ájtatos alkalmakon egymás vallásos nyomtatványait felhasználják, lemásolják. Dacsókesziben a közeli ismerősök, vallásos szomszédasszonyok voltak hatással a gyermek Zatykó Pálné Varga Máriára (sz. 1924, Dacsókeszi, Kosihovce, Szk.), aki felnőtt korában ez alapján érzett indíttatást arra, hogy az előző előénekes halála után magára vállalja a feladatot. Ez az eset mutatja a vállalás másik sajátos okát: a kihalással a feladatkör ellátatlan maradna, ezért akiben van hajlam, rátermettség és igény, elvállalja az imádkozási alkalmak vezetését. Terbegecen (Trebusovce, Szk) özv. Ballá Imréné Ballá Rozália (1928., Szelény, Selany, Szk.), 1940-ben költözött Terbegecre] 1985 táján lett előimádkozó, mert elődei halála után senki sem végezte: „Oh, mondom, ha senki nem imádkozik, ez a templom milyen árva lesz, én nekikezdtem." Könyvei, füzetei részben anyósától maradtak rá, majd gyűjteni, beszerezni kezdett újabbakat. Szelényben Gemer Imréné hasonlóképpen fogott neki az előimádkozásnak, mert a korábbi előénekes elköltözött és másnak „nem akaródzott". Kéziratos füzetébe ekkor különböző ponyvákról másolt le, gyűjtött szövegeket. Előfordul az is, hogy az előénekes már életében kiválasztja utódát a körülötte tevékenykedő vallásos asszonyok közül, és folyamatosan tanítja erre a szerepre. A feladatokat - a begyakorlás kedvéért is - megosztva végzik oly módon, hogy a leendő imavezető először kisebb feladatokat lát el. őrhalomban például Nagy Jánosné Járja Magdolna (sz. 1934, Orhalom, Nógrád m.), amíg elődje búcsújárást vezetett, ő végezte a templomi rózsafüzérezést, majd 1986-tól teljesen átvállalta a feladatkört és előimádkozó lett. Az előénekeseknek az egyházhoz, illetve a helyi papsághoz való sokféle lehetséges viszonyát szemlélteti, hogy jónéhány esetben maga a pap jelölte ki az előénekest a templomban folyó népi ájtatosságok vezetésére. Csábon Balga Józsefné Balga Brigittát (sz. 1919, Csáb, Cebovce, Szk.) a hangja alapján választotta ki a pap, és tanította be az imádkozás általa helyesnek tartott módjára (ne hadarjon, hol tartson szünetet). Leszenyén (Lesenice, Szk.) özv. Babka Jánosné Boldog Veronikát (sz. 1906, Lukanénye, Nenince, Szk.) szintén pap, a helyi esperes választotta ki, húsz esztendős korában, egy idős elő241