Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Farkas Irén: Tizennyolcadik századi csíki faragott kőkeresztek

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek Jakab olasz kőfaragó itt házasodott meg. Apja, Bartolomeus szintén kőfaragó volt. Valószínű, a vasútépítéssel kerültek erre a tájra.

42 Ugyancsak a század végén települtek le Csíkzsögödön olasz kőfaragók, akikről Vitos Mózes tesz említést.

45 A faragott keresztek anyaga a vulkáni eredetű andezit, melynek két fajtája van, a szürkés és rózsaszínes változat. Mindkettőből faragtak kereszteket. Ez a Hargita hegység vonulatában fordul elő, Felcsíkon a szürkés árnyalatú, Alcsíkon, Szentkirályon a rózsaszínes árnyalata.

44 A csíki kőbányákat a legteljesebben a múlt század végén tudományosan feldolgozta és ismertette Schafarzik Ferenc,

43 munkássága e tekintetben igen értékes forrásul szolgál. Az említett bányák mellé fel kell sorolnunk még a szentdomokosi kőbányát, melyet 1887-ben nyitottak meg, ahol márvány is található, a szárhegyi mészkőbányát, amelynek márványát már régen hasznosították. Ezen kívül még említett forrásunk, Csíkszentléleken, Csíkszentmihályon, Csíkszentmiklóson, Szentsimonban sorol fel kőbányákat. A csíki fogadalmi keresztek díszítménykincséről beszélve említettük, hogy Vámszer Géza „tipikus"-nak nevezi. Mit is látott olyan tipikusnak ezeken a kereszteken, hiszen előző időszakban , sem a következő évszázadban (csak az első évtizedben) készültek ilyen faragású keresztek? A temetői fejfák motívumában sem találunk ilyeneket, sőt díszítményüket tekintve merőben elkülönülnek a felcsíki és az alcsíki keresztek. Közös jellemzőik azonban azok, hogy egyetlen tömbből faragottak, tetejükön kereszt, rajta korpusszal, oszlopfővel, testtel és talpazattal készültek, sajátos motívummal, amire abból következtethetünk, hogy ezek a minták nem jelentkeznek a közrendiek fejfáin. Mint említettem, a felcsíki és alcsíki keresztek mintái különböznek, ezért vegyük szemügyre, külön, külön. A felcsíki keresztek, a szenttamási, madarasi, csicsói, delnei, szentmihályi és csíktaplocai kisebb méretű keresztek. Faragásuk a népi fafaragáshoz hasonlóan, laposfaragás, amely az oszloptest három oldalán fut és nagyon kevés eltéréssel ugyanaz: egyeneságú, leveles életfa, a másik oldalán csavart szárú indás életfa. Ez néha tulipánban végződik alul és felül, mint a madarasi, vagy kétfülű olasz korsóban, mint a delnei esetében, vagy egyszerűen simán indít. A harmadik oldalon egymásba íródó tulipánok, egyenes száron, vagy közvetlenül egymásba fordulva. Az oszlopfő fogazott kiképzésű, rajta általában kisebb méretű latin kereszt, rajta a Krisztus monogram, az „IHS" vagy az „INRI". A kereszten gótikus méreteket és rajzot idéző naiv megfogalmazású korpuszok, Krisztus kereszthalálát idézve, csak a delnei kereszt hátoldalán jelenik meg ugyancsak naiv ábrázolásban női alak, valószínű, a Szűzanya. A madarasi kereszt szára emeltebb, rajta már jellegzetesen barokk motívumok, a szív (a hitbeli hűséget jelképező) és az „arma christi", a szegek jelennek meg, alatta egyetlen tulipán. A csíktaplocai kereszt felső része úgy tűnik nem az eredeti, ezt a későbbiek74