Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Farkas Irén: Tizennyolcadik századi csíki faragott kőkeresztek
Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek A bizonytalan keltezésű (általam feltételesen 1780-ra datált) csíkdelnei keresztet borzsovai Demeter József emeltette Szent József tiszteletére, feleségével Damokos Zsófiával - a kereszt felirata szerint. A borzsovai Demeter család 1750-es összeírásban egyházhelyi nemesek sorába tartozik, felesége feltehetően csicsói, itt találkozunk Damokosokkal, a későbbi időpontban is. Sajnos a csicsói anyakönyvek 22 és a Domus História bejegyzéseiből semmi bizonyosabbat még nem tudtunk meg, csak a feltételezések talaján mozgunk, mint ahogyan a csíkszenttamási Böjti József 1781-ben felállított keresztje esetében is. A csíktusnádi származású Beteg család az 1713-as összeírásban szerepel. A keresztek állíttatója, Beteg Ferenc, Beteg János fia gyimesi tricesimator, azaz harmincados a gyimesi vámnál, ahogyan az 1791-ben állított kőkeresztje is tanúsítja. Beteg János 1742-ben armálist, nemeslevelet kapott Mária Teréziától, s ezáltal fia is az előkelők körébe emelkedett. 21 A fogadalmi keresztek sorát a már bizonytalan olvasató csíktaplocai kereszttel zárjuk. Sajnos készíttetőjéről is csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. 24 Nem tartozik ugyan a fogadalmi keresztek közé, de a néphit szerint a madéfalvi veszedelem emlékére állítódott volna a csíkszentmihályi templom udvarán álló kereszt, amely oszlopfőjén körben a „SICULICIDIUM" felirat olvasható. A keresztet Benkő Károly, és Orbán Balázs is leírja, szerintük ez volt az eredeti madéfalvi vészhalmon álló kereszt, amelyet a szentmihályi Búzás János hozott volna el, s halála után őt is ide temették volna. Szádeczky Lajos századunk elején, olvasván a már akkor töredezett feliratú keresztet, tisztázza, hogy ez voltaképpen fiának, Búzás Andrásnak síremléke, ami alatt nem nyugszik ugyan, hanem az ugyancsak templomkertben található, másik lapos sírkő alatt, amelyen halálának dátuma áll, 1803. Őtőle tudjuk meg, hogy a megnevezett személy a székely gyalogezred káplára volt, s végrendeletében 50 Ft-ot hagyott a templomra. Ahogy a készíttetők neve esetében is igencsak keveset tudunk és feltételezésekbe bocsátkozunk (egyelőre), úgyszintén keveset tudunk a faragó mesterekről. 25 Bár sok helyen megemlítik, az irodalma is elenyésző. Benkő Károly 26 leírja az 165l-es csíktusnádi, Boldizsár István tisztelendő által emelt keresztet, Orbán Balázs 26 az említett szentmihályit, valamint Szádeczky Lajos; Vámszer Géza 27 az 1930-as években leírja és le is rajzolja a csíkdelnei keresztet, de nagyon tömören csak annyit jegyez meg, hogy „tipikus csíki kőkereszt". Székely László a csíkszentimrei, és kozmási kereszt esetén említi, hogy pestiskeresztek, ez utóbbit határjárások alkalmával körmenettel megkerülték. A csíki kőfaragókat már az 1567-es összeírás említi, Lázárfalván, Kotormányban, Csekefalván, egyet-egyet, lapicida megnevezéssel, de nevek megjelölése nélkül Az említett csíkesatószegi kereszten örökítették meg Darvas Balázs és Darvas István nevét, akik 1707-ben faragták e keresztet. Nevükre ebben az időszakban az 1701-es összeírásban bukkanunk, mint csíktusnádi 72