Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Farkas Irén: Tizennyolcadik századi csíki faragott kőkeresztek

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek tetett el egy vakolatban megírt feliratot Lukács Mihály,

18 az akkori plébános, melyet itt pusztán azért idézünk, hogy szemléltessük az áldozatok számát: „ÉPÜLT 1720 BAN FTDÖ LUKACS MIHÁLY CSÍK GYERGYÓ ÉS KÁSZON FŐESPERESSE KOZMÁSI PLÉBÁNOS ALATT. KIALATT 1719 BEN A PESTISBE ELHALTAK 11234 ÉLETBEN MARADTAK 14562 A KOZMÁSI PLÉBÁNIÁBA ELHALT 826 ÉLETBEN MARADT 1124." Ezekből az adatokból következtetünk arra, mekkora méretű pusztítást okozott Csíkban is a pestis, nem csoda, ha leginkább ez maradt fenn a nép emlékezetében, és az eredetileg más rendeltetéssel keletkezett kereszteknek is utóbb ezt az értelmezést adta. Itt elsősorban a csíkszentkirályi keresztre utalok, amely korábbi datálású. Az 1719-es pestisnek Csíkszentkirályon emeltek fakeresztet, mely ma már kopott, nehezen olvasható, de amelyet Vámszer Géza leírt 1932-ben,

19 s amely így hangzik: „Anno 1719-ben Midőn az Úr Isten Erdély ORSZÁGOT Kivált CSÍK s Három széket Döghalállal ésséggel // és Hadakkal ostorzTTA: csinálta örök emlékezetre : S. György Balázs Isten felső(?) M." Alatta középen: „Újítatta H 1793/T:ÖA/RN/1863." A természeti katasztrófának az 1780-as árvíznek Csíkdelnén állítottak emléket, a régi Szent János templom mellett, még ugyanabban az évben, Zöld Péter plébánossága idején, s ezt feltételezhetően közösségi fogadalomból emelték. A fogadalmi keresztek esetében a fogadalom motivációja mellett az egyén, a megrendelő, állíttató (komanditárius) alakja sem érdektelen, mint említettük, nevüket a keresztek felirata megőrizte. Sajnos igen keveset sikerült róluk megtudnunk, az általunk átnézett anyakönyvek, Domus Históriák, valamint összeírások bejegyzéseire támaszkodva. Kronológiai sorrendben a már említett Boldizsár István plébános neve még az 1713-as összeírásban szerepel, armalista. Az 1707-ből keltezett csíkcsatószegi csavart kereszt, készíttetője Csobod Pálné, férje Csobod, Pál, az 168l-es összeírásban tűnik fel Szentsimonban, sem előtte, sem utána nem találkozunk nevével, feltehetően elhunyt. A csíkszentimrei 1712-ben datált „Isten tiszteletére" emelt kereszt állíttatója, Tímár Tamás és felesége, akiknek neve szintén csak az 1713-as összeírásban szerepel, sem a plébánia matriculájában, sem előtte, sem utána nem szerepel. A csíkmadarasi, 1759re datált kereszt állíttatójáról Szabó Józsefnéről sem tudtunk sajnos többet, mint azt, hogy a család 1614-ben tűnik fel, 1707-ben a császár húségére felesketett nemesek közt találunk egy Szabó József nevezetűt.

211 Az 1750-es összeírásban

21 Csíkszentmihályon, Csíkszentdomokoson jelentkezik azonos nevű mindkét helyen a főemberek között, de bizonyosak nem lehetünk egyikükben sem, valószínűbb, hogy a család fiúágon kihalt, mint ahogyan azt az említett könyv szerzői is állítják. 71