Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer a vallásos ábrázolásokon

Vallásos ábrázolások leiiratok szakrális építmények és helyek Selmeczi Kovács Attila Az országcímer a vallásos ábrázolásokon A magyar országcímer vallásos kiadványon való szerepeltetését az első protestáns bibliafordításnak köszönhetjük. Károli Gáspár református lelkész 1590-ben Vizsolyban megjelent Szent Bibliájának címlapján látható - eddigi ismereteink szerint - elsőként az országcímer képe. A hosszúkás címerpajzson - ebben az időben még ritkaságszámba menő módon - együtt szerepel az árpádsávos és a kettős keresztes pajzsmező, a címerpajzs fölött pedig stilizált nyitott korona kapott helyet.

1 A címer-kutatások szerint I. Ulászló (1440-1444) pénzein jelent meg először egy pajzson a vágásos és a kettős keresztes mező, a címerpajzs fölötti nyitott koronával, bár továbbra is a kettős keresztet tekintették az ország címerének. Valójában II. Mátyás (1608-1619) trónralépését követően rögzült a jelenleginek megfelelő országcímer a Szent Korona képével egyetemben.

2 Hogy ez a címerábrázolás a XVII. század elején még nem volt általános érvényű gyakorlat, mutatja pl. Káldi György jezsuita pap 1626-ban Nagyszombatban megjelentetett Bibliájának címlapja, melyen külön pajzson szerepel a kettős kereszt és a vágásos mező.

3 Pázmány Péter Isteni igazságra vezérlő kalauz című prédikáció-gyűjteményének címlapján találkozhatunk először a Patrona Hungariae-gondolat képi megfogalmazásával és ezzel szoros összefüggésben álló korona nélküli címerpajzs alkalmazásával. Az országot oltalmazó Szűz Mária a kisdeddel a címlap felső részén kapott helyet, míg alul a két angyal által tartott ovális országcímer látható barokk kartusban, korona nélkül.

4 A Szent Korona tulajdonképpen Mária fejét ékesíti, amint egy későbbi címlapváltozaton ez egyértelműen felismerhető.

5 A XVin. században a barokk katolikus egyházi szentképeken tűnik fel az országcímer a legkülönbözőbb képi megfogalmazásban. 1700-ból ismeretlen művész alkotását mutatja be Szilárdffy Zoltán Szent Imre fogadalma címmel. A kép középpontjában álló Szent Imre herceg kezében liliommal, elragadtatva tekint föl az előtte megjelenő Boldogasszonyra, aki maga előtt tartja a földgömbre tekeredett kígyót taposó gyermek Jézust. Az Üdvözítő szájából fénysugár árad ki „Gratissima Virginitas" - legkedvesebb a szüzesség - szöveggel. Szent Imre mellett az országot jelképező ovális országcímer látható, mögötte asztalra helyezett korona és jogar, a világi dicsőségről való lemondás szimbólumaként.

6 A kép a barokk pompa szemléletes megjelenítését adja. 45