Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer a vallásos ábrázolásokon

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek A barokk ábrázolásmód jellemző eszközeit mutatja egy 1701-ből származó szentkép, amelyen a máriapócsi kegykép kettős allegorikus kompozícióját két angyal által tartott Szent Korona fogja össze, alul két oldalt Magyarország és Erdély allegorikus férfialakja sír a középen heverő összetört és szétszórt katolikus vallási ereklyék fölött. A bal oldali férfialak mellett jellegzetesen nyújtott pajzson az országcímer képe látható.

7 Ennek a Kolozsváron készült ábrázolásnak a későbbi évekből is ismeretes több változata (1720, 1750).

8 Az említett példákon előforduló jellegzetesen barokk címerpajzsot jól reprezentálja Thomas Bohacz 1740-ben készített rézmetszete, ami a magyarok Nagyasszonyát ábrázolja Szent István, Imre és László körében. A kép a „Magyar Háromkirályok" Boldogasszony előtti hódolatát érzékelteti. Szilárdffy Zoltán szerint a kép alá írt latin nyelvű páros disztichon a jezsuita kollégiumokból kisugárzó nemzeti színezetű devóció hangulatát idézi: „Miért remegsz te magyar föld? Járulj patrónád elébe! Nem engedheti ő kárbaveszni imád. Védpajzsa legyen másoknak erődje vagy vára; A Szentszűz trónusa magyarnak menedék."

9 A képen a Boldogasszony lába előtt a jellegzetes barokk keretbe foglalt országcímeres pajzs a védelemül felajánlott országot, a pajzs alatt fekvő kard a markolatára csavart rózsafiizérrel a győzelmet kivívó lelki fegyvert szimbolizálja. A magyar Szent Korona Szűz Mária fején látható, amit egyértelműsít a „Patrona Hungáriáé" felirat. Ugyanilyen formai és tartalmi megfogalmazásban kapott helyett az országcímer egy sajátosan magyarországi szentképen, Binder János Fülöp 1763-ban készített rézmetszetén, az országát felajánló Szent István királyt Buda látképével ábrázoló munkáján. Binder legjobb szentképének tekinthető munka oldalsó szalagfelirata szerinti témája a „Magyarok NagyAszszonya", amelyet a művész a Szent István hódolatát fogadó Napbaöltözött Asszony ikonográfiái típusában mutat be. A szent király felhőn térdeplő alakja mögött két angyal párnán emeli magasba a magyar koronát, a jogart és az országalmát, az egyik angyal az ország kartusba foglalt címerét is tartja. A mennyei víziót Szent László, Erzsébet és Imre medalionba foglalt mellképei kapcsolják össze. Alattuk a budai Várnegyed korabeli képe látható. A lap alján pedig magyar nyelvű páros disztichon utal a szentkép nemzeti és kultikus jellegére: „Aszszonyodhoz folyamodgy Magyar Ország minden ügyedben, Gondgya, ne fély, lészen mint örökére, reád: Vesse reménségét bár más Várokba, Paisba, Ó! Szent Szűz Magyarok Vára, Paissa Te vagy."

10 Ugyanilyen barokkos országcímerkép kapott megfogalmazást néhány évvel később Johann Ernst Mansfeld rézmetszetén, ami az egri székesegyház