Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Limbacher Gábor: Kápolnák és kápolnagondozók Nógrádban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Limbacher Gábor Kápolnák és kápolnagondozók Nógrádban

1 A magyarországi kápolnakutatás számára elsősorban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve: a Ház és Ember kötetei valamint az intézmény regionális konferenciái adtak teret és lendületet az 1990-es években. Témánk általános szintű feldolgozását jelentik Bartha Elek munkái a szakrális célú határbeli építmények funkcionális kérdéseiről és ökológiai jelentőségéről. Örvendetesen egyre gyakrabban jelennek meg közlések táji, regionális kutatások eredményeiről, mint L. Imre Mária tanulmánya a pécsi egyházmegyében megvalósult kápolnaépítészetről és kultuszról, Perger Gyula feldolgozása a kisalföldi képoszlopokról, Horváth Sándor Vas megyei írása és egyebek mellett Horváth Gyula vizsgálata a délnyugat-dunántúli szőlőhegyek szakrális építményeinek gazdasági- és kultúrtörténeti vonatkozásairól.

2 A kálváriakutatás területén elsősorban Szilágyi István munkáira hivatkozhatunk szentsírkápolna- és keresztkutatásai mellett. Kapcsolódó, lényegében közös témakört, a keresztek és szobrok néprajzi kutatását jelzik Tüskés Gábor részben Knapp Évával közös munkái, Fekete János, Réthelyi Jenő, illetve Gulyás Éva, Askercz Éva, S. Lackovits Emőke, Császi Irén, Fajcsák Attila és Lukács László írásai. Liszka József szintén a téma szorgos kutatójaként 1998-ban Szakrális Kisemlék Archívumot hozott létre a szlovákiai Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja kebelén, majd önálló kötetet jelentetett meg a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről.

3 Jelen előadásunk saját korábbi kutatásainknak is folytatása, melyeket egy karancskeszi kápolnáról írtunk, a szandai kis-kápolnáról tettünk közzé több lépcsőben, illetve általában összegeztük ismereteinket a Nógrád megyei Mária-kápolnákról és a kápolnák néprajzi kutatásáról. Idetartozik a Lengyel Ágnessel közösen írott kötet is a népi vallásosságról.

4 Az alábbiakban a kápolnaalapítások, épületgondozók és -gondozás néhány olyan jelenségével szeretnénk foglalkozni, amely a népi vallásosság vonatkozásában általánosabban jellemző és meghatározó jelentőségű. A vallásos építmények létesítése a települési teret szakralizálta. Ezáltal a község életének oltalmazását, biztonságérzetét, gazdálkodásának sikerét szolgálta, és a rituális, paraliturgikus cselekmények térbeli csomópontjait, il403