Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - P. Madar Ilona: Kórógy, Szentlászló, Haraszti és Rétfalu vallásos szokásairól

A mindennapok és az ünnepek vallásossága A tér egyes pontjainak igen fontos a jelentősége. A falu határától kezdve az utcákon, az utcakereszteződésekben, a kerítéseken, az árkokon, a lakóház fa­lának mellékén át az ól, a ház ajtajának küszöbéig. De még a templomajtó küszöbe alatti por is hathatós védelmet nyújt a kereszteletlen gyermek védel­mére. Az időszakok éppoly fontos meghatározók, mint a tér. A napszakok a vilá­gosság és a sötétség alapján hordozzák jelentőségüket. A sötétben működnek a sötétség erői. Ezen kívül az éjszakai pihenés, valamint a nappal végzendő munka, ezek kezdete és befejezése magával hordozza a szokások rendjét. Az évszakok hasonló módon hoznak létre szokásos rendszabályokat. Van­nak még munkára, ünneplésre, vigalomra és az utóbbinak megtartóztatására való időszakok, hétköz- ill. vasárnapok, ünnepek és az azt megelőző vigalmi böjtök. Ilyenek a karácsony előtti kisböjt, a húsvét előtti nagyböjt, valamint a pünkösdöt követő tánctilalom, amely addig tartott, amíg az első búzake­resztet fel nem állították a határban. Az úrvacsora előtti bűnbánó, helyi ne­vén szánom-bánom hetek is ide sorolhatók. A vallás megélésének legfontosabb tiszte az imádkozás Imában dicsőítjük Istent, köszönjük meg a kapott javakat, és kérjük a to­vábbi segítséget. Az emberek nemcsak magukért imádkoznak, hanem szeret­teikért is. Különösen hathatósnak tartják az anya imáját, amit gyermekeiért, utódaiért mond. Nemzetünkért így fohászkodtak Kórógyon: „Isten, segíts meg bennünket, ne hagyd elveszni szegény magyar nemzetünket." Az imával ellentétes célú az átok. Általában azok átkozóknak, akik valami­ben kárt szenvedtek, s úgy vélik, hogy az őket ért csapást valaki akarattal idézte elő. Az átokmondással azonban óvatosnak kell lenni, mert amíg a „tiszta szívből mondott átok nem száll a porba", az érdemtelenül mondott átok visszaszáll arra, aki mondta. Hétköznapi vallásos szokások Nyáron, a nagy dologidőben sokkal több a munka, kevesebbet foglalkoz­nak a lelkiekkel. Reggel, a nap kezdetén, az első imát otthon mondták. Né­melyek felkeléskor, mások napfeljöttekor, ismét mások mosdás után, töröl­közés közben. Egy sokak által mondott rövid fohász: „Vidám volt felébredé­sem, csendes éji pihenésem, hála, Atyám, ott fönt néked, hogy megőriztél engemet." Voltak, akik törülközéskor még a Miatyánkot i s elmondták, ad­dig nem tették le a törülközőt. Az otthoni imádkozáson kívül a reggeli kö­nyörgésen való részvétel télen-nyáron kötelező volt. Az iskolás gyermekek tanulás előtt és után mindig imádkoztak. Mivel egyházi iskolában folyt a ta­nítás, ez magától értetődő is volt. 304

Next

/
Oldalképek
Tartalom