Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Sári Zsolt: Az úrnapi körmenet és térszerkezete

A mindennapok és az ünnepek vallásossága Sári Zsolt Az úrnapi körmenet és térszerkezete A magyar katolikusok egyik jelentős ünnepe Űrnap, amely azonban nem tekint vissza olyan régi múltra, mint a karácsony vagy éppen a pünkösd. Az Oltáriszentség-Jézus Krisztus a kenyér és a bor színe alatt rejtőző Testének és Vérének - ünnepe az Eucharistia iránti érdeklődés növekedésével jelent meg. Az úrnap kultuszának kialakulása egy 13. századi látomáshoz kötődik. Szent Júlia, lüttichi apáca magányos imái közben ugyanazt a látomást látta: a fényes teliholdat megtört sugarakkal. Isteni látomásában azt a magyarázatot kapta, hogy a fénylő hold az egyházat szimbolizálja, a megtört sugár pedig egy ünnepnek a hiányát. Az ünnep tárgya az Oltáriszentség, az Úr Teste és Vére. A fiatal apácából 1230-ban priornő lett, és akkor felfedte látomásának titkát Pantaleon Jakabnak, a későbbi IV. Orbán pápának. IV. Orbán pápa 1264-ben megerősítette az ünnepet, V. Kelemen pedig 1311-ben az egész egyházra kiterjesztette, kötelező ünneppé tette. Az ünnep kialakulásában szerepet játszott az a tény, hogy az Oltáriszentség alapításának emléknapján, nagycsütörtökön a nagyheti gyász miatt az egyház nem tudta kellő pompával és örömmel megünnepelni az Eucharisztiát, a kenyér és a bor színében valóságosan jelenlévő Jézus Krisztust. Az Űrnap mozgó ünnep, amely a pünkösdhöz, ezáltal a húsvéthoz igazodik. Az ünnep napja a pünkösd utáni tizedik nap, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Az ünnep megülése századunkban átkerült az ünnepi csütörtököt követő vasárnapra. A nap liturgiájának a csúcsa a körmenet, amely nemcsak egyházi esemény, hanem magában hordoz több profán, paraliturgikus vagy egyenesen mágikus szokáselemet is. Az ünnep 1264-es megjelenésekor a körmenet még nem volt a hivatalos ünnepi liturgia része, illetve abban a formában volt megtartva, ami más ünnepekhez már kapcsolódott. Az úrnapi körmenet első említése Kölnből származik. 1272-ben a Szent Gereon-templomban úrnapján tartottak körmenetet a végén adott áldással.

1 A korábbi évek körmeneteiben az ereklyék körbehordozása volt az egyik legfőbb motívum, ami az úrnapi körmenetek része maradt hosszú évszázadokon keresztül. Az Oltáriszentség körmenetekben való körülhordozását nehezítette az, hogy a monstrancia - szentségtartó - csak a 14. század 323