Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Sári Zsolt: Az úrnapi körmenet és térszerkezete

A mindennapok és az ünnepek vallásossága elején jelent meg, és addig az Eucharisztiát csak kehelyben tudták vinni. A Szepesi Zsinat egyik kánonja arra enged következtetni, hogy a körmenetben több Oltáriszentséget is vittek az ereklyék mellett.

2 Ez azt az elképzelést erősíti, hogy szentségtartó hiányában egy kehelyben több szent ostyát is vittek. A körmenet, processzió a kereszténység előtti világban is ismert volt. Az istenek tiszteletére, betegségek, bajok elhárítására, a bőség elérésének érdekében áldozatbemutatással egybekötött felvonulásokat, körmeneteket tartottak. Április 25-én az ókori Rómában könyörgő körmenetet tartottak Robigus isten tiszteletére a gabonatermés bőségéért. Ez a szokás átkerült a keresztény liturgiába, hiszen április 25-e Szent Márk napja, amikor is a katolikusok a határba vonulnak, könyörgő körmenetet tartanak az új búza, a termés megáldása céljából (búzaszentelés). Az egykori agrárrítusok átértékelődtek, keresztény tartalmat vettek föl. A körüljárás

3 - ami a körmenetek prototípusának tekinthető - előírt formák, szabályok szerint történő rituális mozgás. Célja a körüljárt hely védelmének biztosítása, gonosz, ártó hatalmaktól való elzárása. Másrészt a magyar jogszokásokban is ismert, hogy a körüljárás a birtokbavételt szimbolizálja. Kifejezi a körüljárt ponthoz való tartozást, valamint a bajoktól, betegségektől, pusztulástól való védelmet is. A cselekvés végrehajtója lehet egy személy és egy közösség. Egyéni körüljárásnak tekinthető a ház rituális körülseprése a nagyhéten, míg közösségi körüljárás a tavaszi határjárás és a különböző napokhoz kötődő vallási körmenetek.

4 Az egyházi év során több alkalommal is találkozunk a liturgiában körmenetekkel. A körmenetek két fajtáját különböztetjük meg: 1. rendes, évenként megtartott; 2. rendkívüli, rendkívüli okból pl. szárazság, vihar vagy más csapás, katasztrófa ellen megtartott. Az első csoporthoz tartozó ünnepek és körmenetek a következők: Gyertyaszentelő Boldogasszony (Mária tisztulása) - március 25.: gyertyás körmenet; Szent Márk napja (Búzaszentelő) - április 25.: könyörgő körmenet a határba, a búzavetés megáldása, „majores litanies" = nagyobb processzió; Virágvasárnap - a húsvét előtti vasárnap: barkaszentelési körmenet Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére; Nagyszombat: feltámadási körmenet; Keresztjáró napok - áldozócsütörtököt megelőző három nap: általában minden baj, nyomorúság elleni körmenet a faluban vagy a határban álló kereszt(ek)hez. Kezdetben a búzaszentelési körmenet megismétlése volt. A kereszténység korai időszakában ismert volt még az áldozócsütörtöki körmenet is. Emellett meg kell említeni az egyes helyekhez kötődő körmeneteket, így a búcsúk napján megtartott körmeneteket, valamint a budavári, 324