Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Halász Péter: A húsvéthoz kapcsolódó vallási népszokások a moldvai csángóknál

A mindennapok és az ünnepek vallásossága tói sem riadtak vissza, hogy fatojással kocintsanak. Lábnyikban kocantottak, itt és Klézsén egymás homlokán törték meg a tojásukat, s azt mondták, így egészségesebbek lesznek. Pusztinán összecsokkantották a tojásokat és azt mondták: „éljünk meg sok számos esztendőt". Húsvét vasárnap délutánja a rokonok felkeresésének, meglátogatásának ideje. Ilyenkor mennek nyámozni, tisztelődtek a család felnőtt tagjai, vagy csak egyszerűen látogatóba mennek. Néhány helyen a felnőttek látogatását is korindálásnak nevezik. Az idősebbekhez elsősorban a gyermekeik, unokáik, továbbá a komák, a nyámok (rokonok) mennek látogatóba. A keresztszülők száma az utóbbi időben alaposan felszaporodott. „Immá annyi keresztszülője van egy gyermeknek - mondja egy pusztinai asszony -, hogy nem tuggya melyikhez mennyen, inkább nem megy egyhez se. Ahhoz ment, amejik újabb volt. Ha kicsi, akkor a keresztelő keresztszülőkhöz, ha nagyobb, akkor a bérmálókhoz. Most hat-hét keresztszülő keresztel. A nagyobbak mentek az eskitőhöz, vagy megtisztelik a keresztapjukat a bufétben." A látogatók vittek ajándékba pászkát, kozonákot (Frumósza), verestojást, italt (Pusztina). Megittak egy-egy pohár bort. A látogatás, illetve annak visszaadása vasárnap délután kezdődött, de hétfőn, kedden is folytatódott. Ez a látogatás egyfajta pótcselekvés volt, különösen a fiatalok részéről. Húsvét vasárnapon ugyanis még nem volt szabad táncolni. „Vasárnap délután - emlékeznek Trunkon - tanácsoltunk, mert nem lehetett az éfjúság táncoljon." Egyáltalában: ezen a napon még nem öltözködtek a leányok cifra gúnyába, Pusztinában a nyirásza (menyasszony) „nem teszi fel a csirt".

11 Húsvét vasárnapon tilos az alvás. Pedig a hosszas böjt utáni jóllakás, s az elfogyasztott számos pohár bor, bizonyára elnehezítette a szempillákat. Mégis úgy tartották, hogy nem szabad nappal ledőlni, mert ha elalusznak, akkor a nyáron alkalmatlan időben fog esni az eső. Magyarfaluban azt tartják, hogy „mikor nyomtatnak az áriján, fog meg az eső"; Somoskán pedig: „ha vasárnap aluszol húsvét napján, mikor lugozsz, akkor es". Húsvéthétfő A fiatalok számára húsvéthétfő a teljes felszabadultság, a vígasság napja. A délelőtti misére a leányok már a legcifrább, a fiatalasszonyok is a legszebb öltözetükben mentek. „Húsvét napján új gúnyát vettünk, a legszebb gúnyát. Aztán másnap még másként, harmadnapján még másként, hogy váljék ki az ünnepi kiváltság. De a legszebben hétfőre öltöztünk." (Lészped) „Húsvét másodnapján - mondja egy pusztinai asszony - azok is felveszik, akik egyébként nem hordozzák a portat."

12 Klézsén „húsvét hétfőn minden fiatal elment a misére, utána hazamentek, ettek, s délután fogtak indulni, rikojtották meg egymást, jöttek a zenészek, mentek a táncba". Ezek a húsvéthétfői tán319