Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Nagy Abonyi Ágnes: A Mária-lányok Bácskában és Bánságban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága alkotta a csoportot. A lányok viseletén megkülönböztető jelek ekkor már nincsenek.

12 Szilágyiról az 1955-ből való fényképek azt bizonyítják, hogy az apatinihoz hasonlóan működtek ezek az egyesületek. A lányok külön szoknya-blúzt és kék vállszalagot viseltek. Az apatini Szentháromság-Ifjakhoz hasonlóan itt is megszervezték a katolikus legények társulatát, és Jézusszíve-legényeknek nevezték őket. Magyarkanizsán pedig Szívgárdisták voltak. Csonoplyán német, magyar és bunyevác Mária-lányok voltak vegyesen 1945 előtt, többségben németek. A magyar és a bunyevác Mária-lányok viselete között nem volt nagy különbség. A németek dereka körüli jellegzetes szalag hátul masniba volt kötve, és a kontyba tűzött hajukat díszesebb mirtuszkoszorú ékesítette. Az idősebb Mária-lányok vitték a hordozható nagy Mária-szobrot, ezért „nagy Mária-lányoknak" is nevezték őket. Mindegyiküknek volt egy ún. gyertyás lánya. A gyertyás lányok ruhája ugyancsak fehér volt, fejükön pedig kisebb mirtuszkoszorú. A „kis Máriás-leányok" a kis szobrot vitték a körmenetben. A fej viseletük különbözött csak a többitől, a leánykák hajába nagy fehér masnit kötöttek." Nemesmiliticsen a 30-as években a kor divatját követte a lányok ruházata. Szenttamáson az 1930-as években készült képeken lányokat és fiúkat láthatunk, de 1962-ben már a szobrot az asszonyok vitték sírva, mert nem volt olyan lány, aki vigye. Kanizsán

14 a Mária-lányok szervezete az 1910-es évektől 1946-ig működött. A lányok fehér ruhát, fátylas koszorút és a vállukon átvetett széles kék vagy piros színű szalagot viseltek. A kék színű szalagot viselők vitték a Mária-koronát, amit egy kis selyempárnára helyeztek. A koszorúvivő mindig egy idősebb lány volt. A piros szalagosok voltak a lobogóvivők. Három féle nagyságú lobogó volt. A legkisebb lányok vitték a legkisebb, tiszta fehér lobogókat. A közepes lobogó fehér selyem, közepén sárga kereszt, alján végig sárga zsinór. A nagy - piros, fehér és zöld színű - lobogókat Szentkép díszítette.

15 Magyarkanizsa települései közül legtovább Adorjánon élt a szokás. Az adorjáni asszonyoktól megtudtuk, hogy itt is egyberuhát hordtak, „ki milyet akart, olyat csináltatott. A Márialány-ruhából tódással menyasszonyruhát is varrathattak". A ruha fontosságát az is bizonyítja, hogy hajdani Mária-lányságukat „őtözködtünk", „őtöztünk" szavakkal jelölték a helybeli asszonyok: „Feltámadáskó kezdtünk őtözködni és egészen Krisztus király vasárnapjáig minden újhold vasárnapján möntünk."

16 Tornyoson ma is csak a Mária-koronát hordozzák, az alsóosztályos hittanosok, ahogy a hat éve készült fénykép mutatja. Felsőhegyen Csajkás Antal és Tari János idejében volt legtöbb Mária-lány. 1959-ben és 1967-ben készült fényképek tanúskodnak erről. Zentán a Jézus Szíve és a Szent Teréz-plébánián szolgáló Mária-anyákról a hozzátartozóik segítettek adatokkal. Egyikük - Menyhárt Mária (Dávidné), 312