Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Szabó Irén: A görög-katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa: a csók

A mindennapok és az ünnepek vallásossága elmondta a hitvalló imádságot,

35 betegek kenetének feladásakor pedig a betegnek.

36 A görög katolikus egyházi évben három olyan ünnep van, ahol a tisztelet középpontjában a kereszt áll. Szeptember 14. : a Szent Kereszt felmagasztalása, nagyböjt harmadik vasárnapja: Kereszthódoló vasárnap, teljes nevén „Az Életadó Szent Kereszt tisztelete", valamint Nagypéntek. A kereszthez kapcsolódó tiszteleti és ájtatossági formák előképe, hasonlóan a szentsír tiszteletéhez

37 valószínűleg a Szentföldön kialakult korakeresztény gyakorlat lehetett. Az első keresztény zarándoklatok célpontja a Szentföld, Jézus életének és halálának helyszínei voltak. A kereszténység terjedésével és az egyházszervezet kiépülésével párhuzamosan a zarándoklatok révén is terjedtek a vallásgyakorlat kölönböző formái. A nagypénteki kereszttiszteletről már a negyedik századból maradt fenn leírás egy zarándok útinaplójában. A keresztcsókolásról, amely a keleti és a görög katolikus egyházban máig élő szokás, Eteria útinaplója így ír: ,,..a püspöknek egy széket tesznek a Golgotán a Kereszt mögé, ami most ott áll, a püspök leül a székre, egy leterített asztalt tesznek eléje. 2. A diakónusok az asztal körül állnak, és előhozzák azt az aranyozott ezüst ládikát, amelyben a Kereszt szent fája van, felnyitják és felmutatják, az asztalra helyezik mind a Kereszt fáját, mind a feliratot. Miután tehát az asztalra tették, a püspök ülve a szent fa végeire teszi kezét, a diakónusok pedig, akik körben állnak, őrzik. Azért őrzik így, mert szokás, hogy az egész nép egyesével odajőve, mind a hívők, mind a katekumenek, ráhajolva az asztalra, megcsókolják a szent fát, és továbbhaladnak. És mivel azt beszélik, hogy - nem tudom, mikor - valaki egy harapást ejtett rajta, és elvitt egy darabot a szent fából, ezért a diakónusok, akik körben állnak, most őrzik, nehogy valaki odajőve ismét úgy merjen tenni. 3. így tehát az egész nép elhalad egyesével, mindnyájan meghajolva először a homlokukkal, majd a szemükkel érintik a keresztet és a feliratot, s így megcsókolva a keresztet, továbbhaladnak, de senki sem teszi rá a kezét, hogy megérintse. És ahogy megcsókolták a keresztet és továbbhaladtak, /ott / áll egy diakónus, aki Salamon gyűrűjét és azt a szarut tartja, amelyből felkenték a királyokat. Megcsókolják a szarut is, hódolnak a gyűrű előtt..."

38 A kereszt kitétele és csókkal tisztelése a keleti és görög katolikus egyházban szeptember 14-én és böjt harmadik vasárnapján mai napig élő gyakorlat és a liturgia szerves része. A kereszt ünnepein nyilvános tisztelet céljából kihelyezik a keresztet, amit ilyenkor feldíszítenek, és az ünnepi szertartás részeként a hívek egyenként vonulnak keresztcsókolásra. A kereszt nyolc napig marad kitéve, s az ünnepkör napjaiban a templomba lépve csókkal illetik. A keresztcsókolás ezen kívül több szertartásban megjelenik, mint kezdő vagy záró gesztus. Szertartási előírás minden vízszenteléskor keresztet csókoltatni, de az előírás ellenére a jelenlegi gyakorlatban nem mindenhol szokás.

34 Miután a pap megszentelte a vizet, a keresztet, amelyet a vízszentelés293