Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Szabó Irén: A görög-katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa: a csók

A mindennapok és az ünnepek vallásossága honnál, ami a papi hatalom jelképe, az imához kapcsolódik az epitrachelion csókkal illetése.

33 Vannak papok, akik ezt elhagyják, mások pedig egyéb darabokra , különösen a felonra is kiterjesztik ezt a szokást. Az epitrachelionon a nyaknál lévő keresztet, a felonon pedig a hátkeresztet szokás megcsókolni. Általánosan elterjed forma görög katolikus templomokban a nyilvános gyóntatás, amikor a pap kiül az ambon egyik oldalára, és a hívek az egész templom nyilvánossága előtt térdepelnek le és gyónnak. Éppen ezért jól megfigyelhetők a gyónás külső formái. Ezek közé tartozik a gyónás befejezésekor az epitrachelion megcsókolása. Nem a templomi vallásgyakorlathoz tartozik, de mivel papi öltözéket érint, itt említem meg, hogy a reverendát, amit a papok otthon vesznek magukra, szintén szokás megcsókolni. E papi öltözéknek és a liturgikus ruhadaraboknak a tisztelete analóg a szentelményekével. Ezeket is megszenteli az egyház, és külön szertartás keretében ölthetik magukra a papjelöltek.

34 A népi vallásgyakorlat gesztusai A következőkben а hívek vallásgyakorlatának gesztusait veszem sorra. Elsőként az előírt liturgikus gesztusokat, amelyeknek két csoportja van. Az egyik, amelyik minden vasár- és ünnepnapon előfordul, a másik, amely csak az év meghatározott ünnepein. Ezeknek az előírásoknak a száma jóval kevesebb, mint a szertartást végző egyházi emberekre vonatkozó előírások. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lenne a görög katolikus népi vallásgyakorlatban a különböző szertartásokban előforduló csók gesztusok száma. Csupán arra utal, hogy a népi vallásgyakorlat írásos szabályozása jóval kötedenebb, és így sokkal nagyobb teret kap a szokáshagyomány, mint szabályozó erő. Az egyéni ájtatossági formák is ezekből a szokáshagyomány által jóváhagyott formákból és elemekből építkeznek. A liturgikus előírások szerint a híveknek csak az Evangéliumos könyvet és a keresztet kell csókolnia. Mindkettő által Krisztust csókolják, hiszen az evangélium a testet öltött Ige megjelenítője, a kereszt pedig minden keresztény ember számára a megváltás jele. A vasárnapi miséken nincs előírva a csóknak semmilyen formája. A vasárés ünnepnapok kötelező szertartása viszont az utrenye. Az utrenyén evangélium olvasás után előírás az evangélium csókolás a hívek és a pap számára. Ahol végzik az utrenyét, ott mindenhol része a szertartásnak. Az evangélium csókolás része még a paraklisz szertartásának. Ezt a Mária tiszteletére végzett szertartást általában májusban, egyes helyeken októberben is végzik, minden este, de azon kívül bármikor végezhető. Szerkezeti felépítése az utrenyéhez hasonló, így hozzátartozik az evangélium csókolás is. Meg kell csókolnia az evangéliumot a más felekezetből áttérőnek, miután 292