Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Szabó Irén: A görög-katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa: a csók

A mindennapok és az ünnepek vallásossága honnál, ami a papi hatalom jelképe, az imához kapcsolódik az epitrachelion csókkal illetése. 33 Vannak papok, akik ezt elhagyják, mások pedig egyéb da­rabokra , különösen a felonra is kiterjesztik ezt a szokást. Az epitrachelionon a nyaknál lévő keresztet, a felonon pedig a hátkeresztet szokás megcsókolni. Általánosan elterjed forma görög katolikus templomokban a nyilvános gyóntatás, amikor a pap kiül az ambon egyik oldalára, és a hívek az egész templom nyilvánossága előtt térdepelnek le és gyónnak. Éppen ezért jól megfigyelhetők a gyónás külső formái. Ezek közé tartozik a gyónás befeje­zésekor az epitrachelion megcsókolása. Nem a templomi vallásgyakorlathoz tartozik, de mivel papi öltözéket érin­t, itt említem meg, hogy a reverendát, amit a papok otthon vesznek maguk­ra, szintén szokás megcsókolni. E papi öltözéknek és a liturgikus ruhadarab­oknak a tisztelete analóg a szentelményekével. Ezeket is megszenteli az egy­ház, és külön szertartás keretében ölthetik magukra a papjelöltek. 34 A népi vallásgyakorlat gesztusai A következőkben а hívek vallásgyakorlatának gesztusait veszem sorra. El­sőként az előírt liturgikus gesztusokat, amelyeknek két csoportja van. Az egyik, amelyik minden vasár- és ünnepnapon előfordul, a másik, amely csak az év meghatározott ünnepein. Ezeknek az előírásoknak a száma jóval keve­sebb, mint a szertartást végző egyházi emberekre vonatkozó előírások. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lenne a görög katolikus népi vallásgyakorlat­ban a különböző szertartásokban előforduló csók gesztusok száma. Csupán arra utal, hogy a népi vallásgyakorlat írásos szabályozása jóval kötedenebb, és így sokkal nagyobb teret kap a szokáshagyomány, mint szabályozó erő. Az egyéni ájtatossági formák is ezekből a szokáshagyomány által jóváhagyott formákból és elemekből építkeznek. A liturgikus előírások szerint a híveknek csak az Evangéliumos könyvet és a keresztet kell csókolnia. Mindkettő által Krisztust csókolják, hiszen az evangélium a testet öltött Ige megjelenítője, a kereszt pedig minden keresz­tény ember számára a megváltás jele. A vasárnapi miséken nincs előírva a csóknak semmilyen formája. A vasár­és ünnepnapok kötelező szertartása viszont az utrenye. Az utrenyén evangé­lium olvasás után előírás az evangélium csókolás a hívek és a pap számára. Ahol végzik az utrenyét, ott mindenhol része a szertartásnak. Az evangélium csókolás része még a paraklisz szertartásának. Ezt a Mária tiszteletére végzett szertartást általában májusban, egyes helyeken október­ben is végzik, minden este, de azon kívül bármikor végezhető. Szerkezeti fel­építése az utrenyéhez hasonló, így hozzátartozik az evangélium csókolás is. Meg kell csókolnia az evangéliumot a más felekezetből áttérőnek, miután 292

Next

/
Oldalképek
Tartalom