Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Szabó Irén: A görög-katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa: a csók

A mindennapok és az ünnepek vallásossága ségbe fogadott tagot testvéri csókkal köszöntötték, és ezzel vált érvényessé, mintegy jogerőssé, felvétele a közösségbe.

16 A görög katolikus egyháznak a magyarországi keresztény felekezetek között a leggazdagabb és legváltozatosabb a gesztuskincse. A csók fontos és gyakran előforduló eleme nem csak az ünnepi vagy kiemelt fontosságú, hanem a hétköznapi vallásgyakorlatnak is. Előfordul imaszövegekben, megtalálható a szertartásvégzésre vonatkozó rubrikális előírásokban, papokra és hívekre vonatkozóan egyaránt. Ezt liturgikus csóknak nevezem, mivel a szertartás részét képezi, és elméletileg kötelezően hozzátartozik a szertartásvégzéshez Ezen túl a közösségi és egyéni vallásgyakorlatnak nagyszámban vannak olyan alkalmai, amikor ez a tiszteleti forma megjelenik a templomban, a hivatalos szertartás keretén belül vagy azon kívül, ezt semmiféle ma érvényben lévő utasítás nem szabályozza, nem írja elő. Egyedül a helyi közösség szokásgyakorlata vagy az egyéni ájtatossági igény határozza meg. Csók említése imaszövegben Imaszövegben ritka a csók említése. A ma használatban lévő imakönyvek

17 szövegeiben a csóknak négy említésével találkoztam. Ezek közül kettő Máriával kapcsolatos, egy a szent keresztre vonatkozik, egy pedig Júdás csókjának említése. A Máriához kapcsolódó csókok egyik típusa a mennyei csók, amit Gábor főangyal hozott, s amin keresztül a Szentlélek által Mária az Isten Fiát foganta.

18 Itt egyértelmű a csóknak, mint életadónak a jelentése. Prototípusa e jelenet annak, hogy valaki a csók által részesedik az isteni életből. A csók itt félreérthetetlenül a lélekátadás és egyben az üdvözlés kifejezőeszköze. Ez az Angyali üdvözlet közismert jelenete. A másik típus a hódolat és tisztelet formájaként megjelenő csók: „Az Istenszülőhöz siessünk most hívek / s illessük csókjainkkal az ő palástját, hozzá méltó dicshimnuszokat énekelve..."

19 A görög katolikus szertartásokban és imákban Mária leggyakoribb elnevezése: Istenszülő, Istenszülő Szűz. A csók e hódolati formájának említése az imaszövegben nem csupán költői fordulat, hanem élő gyakorlatra utalhatott, ugyanis már a 7. század első feléből vannak adatok a Mária képek csókolásáról.

20 A magyar görög katolikusok körében máig intenzíven élő gyakorlat. Legismertebb példája a máriapócsi csodatévő ikon csókolása. A kegyhelyre látogató zarándokok számára a szertartásokon való részvétel és egyéni ájtatosságok mellett kihagyhatatlan mozzanat az ún. „értetkőzés", vagyis képcsókolás.

21 A csók gesztusok egy része a nyilvános liturgiavégzésben a szertartást végző papok és a nép számára egyaránt előírt szabály. 289