Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Horváth Sándor: Mindennapi népi vallásosság a grádistyei horvátoknál

A mindennapok és az ünnepek vallásossága nem emlékezett, kitől tanulta, de rövidebb gondolkodás után azt mondta, hogy édesanyjától. 15 Napjainkban a nagyszülők nem élnek együtt az unokák­kal, s nincs mód az archaikus imádságok továbbadására. Sőt, az idős asszo­nyok is a helyi újságban közölt szöveg alapján frissítették fel a karácsony ide­jében régebben rendszeresen énekelt szálláskereső történetet, a „Bő kovács lánya" legendaballadát. 16 Többen Pesten vagy külföldön élő rokonaiknak azért küldték el a lapot, hogy az idegenbe szakadt nardai nők ott is feleleve­níthessék a szöveg tartalmát. Az imádkozás eddig sorolt fajtái elsősorban az egyéni áhítat részei. Bár az Úrangyala mondása - mint láttuk - a múltban gyakran szintén családi, közös­ségi alkalom volt. Közösségi és egyéni alkalom egyaránt lehet az asztali ál­dás, ima. A 60-as 70-es évekig ez gyakran azonos volt az Úrangyalával. Ez az étekre áldást kérő formulával induló Miatyánk és Üdvözlégy elmondásával helyettesíthető. Amíg ezeket horvát nyelven imádkoztak, addig napjainkban a közismert rövid asztali imát - ,Jöjj el, Jézus" és a befejező „Aki ételt..." kez­detűt - magyarul mondják. De asztali imádság csak délben és este van. - Reg­gel az Urangyalát, vagy más reggeli imádságot - aki mondja - rendszerint még az ágyban végzi el. Az imádkozásnak voltak más közösségi alkalmai, mint például a tollfosztó. Itt vallásos énekek is elhangzottak, különösen a történeteik miatt kedvelt Ká­nai mennyegző, 17 a Bő kovács lánya 1 * legendaballada és a Mestereknek mesterek. 1 '' A balládát kivéve ezeket énekelték lakodalmakkor is. Többen ar­ra emlékeznek, hogy egyik vagy másik búcsúban tanulták meg őket, s velük együtt más archaikus imádságokat és rokon neműeket. Az imádkozás közösségi fajtái továbbá a májusi és az októberi litániák, sőt, ahol nincs pap a faluban, de tartják a vasárnapi Utániakat, ott még az is. Utóbbi azonban már ünnnepnaphoz kötődik, úgy, amint a virrasztás az em­berélet fordulójához. Ugyancsak rendszeresen közösen imádkoznak az asz­szonyok a templomban a vasár- és ünnepnapi misék előtt. Szabott rendje van. De erről majd egy másik alkalommal szólunk. A böjtről már részben megemlékeztünk az imádságokkal kapcsolatban. A szigorú böjtöt az egyházi engedmények szerint elhagyták, csak a nagyhéten tartják. Ennek ellenére péntekenként húsmentes eledelek készülnek. Azon­ban erős fizikai munka esetén a férfiaknak húst is főzhetnek. A kántor­böjtöknek 20 már szinte híre sincsen, pedig a mostani idős generáció még jól emlékszik rájuk. Akkoriban - úgy a második világháborúig - a kántorböjtö­kön is gyakran csak olvasztott vajjal főztek - tehát nemcsak a hústól, még a zsírtól is tartózkodtak. - Ráböjtölés, tehát sajátos külön cél eléréséhez vég­zett böjt nem volt jellemző az emlékezetben élő múltban sem. A köszönési formák között a legközönségesebb volt gyerekek számára a „Dicsértessék a Jézus Krisztus!" - s erre válasz a „Mindörökké!" vagy „Mind­örökké! Amen!" 21 Mintegy 10-20 esztendeje a gyerekek elkezdtek magyarul, 270

Next

/
Oldalképek
Tartalom