Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Misklovics Andrea: Pászkaszentelés Hajdúdorogon

A mindennapok és az ünnepek vallásossága dulásról. Ilyen értelemben az első keresztényeknél a peszáh Jézus Krisztus kétszeres átmenetének felel meg: először az életből a halálba, majd a halál­ból az életbe. Az első átmenet a keresztre feszítés (szomorúság) pászkája, a második pedig a feltámadás (örömteljes) pászkája. A II. században a keresz­tények még a zsidó húsvét ünnepével együtt tartották meg a keresztre feszí­tés szomorú és fájdalmas pászkáját, de ekkor már egyre erősebben ünnepel­ték az örömteli pászkát, Jézus Krisztus feltámadását és annak tiszteletét. Ezt a lelki megkönnyebbülést adó pászkaünnepet a zsidó pászka utáni vasárnap tartották. További változás az ünnep történetében, amikor a keresztre feszí­tés pászkáját Jézus halála napján, nagypénteken ünnepelték, most már füg­getlenül a zsidó húsvéttól, feltámadását pedig három nap múlva, feltámadá­sának napján tartották meg. 7 A pászka szó harmadik Oszövetségbeli jelentése: áldozati bárány. A zsidók­nál az a bárány, melynek vérével bekenték ajtófélfáikat, a kereszténységben Jézus Krisztus jelképévé vált, aki Isten Báránya, életét áldozta a világ bűnei­ért. О az igazi Pászka. A hit szerint aki ebből fogyaszt, az a Húsvéti Bárány kegyelméből részesedik és Isten oltalmában marad. Ahogy Isten megóvta a zsidókat, akik ettek a húsvéti bárányból, úgy mi is Isten oltalmában és védel­me alatt maradunk, ha hittel fogyasztunk a pászkából - szól a tanítás. 8 Ismerünk egy negyedik jelentést is, amit a feltámadási kánon hetedik ódá­jában éneklünk meg. Elnevezése: a titkos Pászka. Rejtélyessége a feltámadás­ból ered, hiszen a kenethozó asszonyok a halottat siránkozva keresték, de mint élő Istent felvidulva imádták. 9 Az egyetemes vallási tanításon túl, rögzítsük azt is, hogy miképpen szól hí­veihez a hajdúdorogi egyházatya: „A húsvéti eledelt kosárba tesszük, mert úton vagyunk, a táplálékunk csak útravaló. A húsvéti kalácsunkat pászkának nevezzük, mert maga Krisztus a mi Útravalónk! Ez a foszlós bélű, barnapiros héjú, fonatokkal díszített pász­ka, édes puhasággal, könnyű finomsággal mutatja nekünk Jézus szeretetét, az élet örömeit, amit a mi Szentséges Pászkánk, Krisztus ad nekünk. Vigyázunk minden morzsájára, ahogy őseink is tették. A pászka az örök élet kenyerét, Krisztust jelképezi, aki vándorlásunk társa lett és egy maradandóbb, boldo­gabb életet ajándékozott." Ul Húsvéti örömünk ünneplése tehát az Ur asztalánál kezdődik. A húsvéti misztérium valóra váltása a megszentelt eledelek fogyasztásával, otthon - a bensőséges családi környezetben - folytatódik. A pászka ünnepén az egész család megéli az együttlét örömét, az összetartozás boldogító voltát és az útonlévők eledelét fogyasztják a közös cél felé való menetelés jegyében. A görög katolikus egyházi szellemben különösen az a kívánatos, hogy a hí­vők a pászkában az egész húsvét kiteljesedését láthatják. Az egyházatya mél­tatlankodik azon, hogy szerinte a pászka tartalmi jelentése túlságosan leszű­kült mára, mert jelenleg a köznép leginkább a kaláccsal azonosítja." 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom