Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Misklovics Andrea: Pászkaszentelés Hajdúdorogon

A mindennapok és az ünnepek vallásossága dulásról. Ilyen értelemben az első keresztényeknél a peszáh Jézus Krisztus kétszeres átmenetének felel meg: először az életből a halálba, majd a halálból az életbe. Az első átmenet a keresztre feszítés (szomorúság) pászkája, a második pedig a feltámadás (örömteljes) pászkája. A II. században a keresztények még a zsidó húsvét ünnepével együtt tartották meg a keresztre feszítés szomorú és fájdalmas pászkáját, de ekkor már egyre erősebben ünnepelték az örömteli pászkát, Jézus Krisztus feltámadását és annak tiszteletét. Ezt a lelki megkönnyebbülést adó pászkaünnepet a zsidó pászka utáni vasárnap tartották. További változás az ünnep történetében, amikor a keresztre feszítés pászkáját Jézus halála napján, nagypénteken ünnepelték, most már függetlenül a zsidó húsvéttól, feltámadását pedig három nap múlva, feltámadásának napján tartották meg.

7 A pászka szó harmadik Oszövetségbeli jelentése: áldozati bárány. A zsidóknál az a bárány, melynek vérével bekenték ajtófélfáikat, a kereszténységben Jézus Krisztus jelképévé vált, aki Isten Báránya, életét áldozta a világ bűneiért. О az igazi Pászka. A hit szerint aki ebből fogyaszt, az a Húsvéti Bárány kegyelméből részesedik és Isten oltalmában marad. Ahogy Isten megóvta a zsidókat, akik ettek a húsvéti bárányból, úgy mi is Isten oltalmában és védelme alatt maradunk, ha hittel fogyasztunk a pászkából - szól a tanítás.

8 Ismerünk egy negyedik jelentést is, amit a feltámadási kánon hetedik ódájában éneklünk meg. Elnevezése: a titkos Pászka. Rejtélyessége a feltámadásból ered, hiszen a kenethozó asszonyok a halottat siránkozva keresték, de mint élő Istent felvidulva imádták.

9 Az egyetemes vallási tanításon túl, rögzítsük azt is, hogy miképpen szól híveihez a hajdúdorogi egyházatya: „A húsvéti eledelt kosárba tesszük, mert úton vagyunk, a táplálékunk csak útravaló. A húsvéti kalácsunkat pászkának nevezzük, mert maga Krisztus a mi Útravalónk! Ez a foszlós bélű, barnapiros héjú, fonatokkal díszített pászka, édes puhasággal, könnyű finomsággal mutatja nekünk Jézus szeretetét, az élet örömeit, amit a mi Szentséges Pászkánk, Krisztus ad nekünk. Vigyázunk minden morzsájára, ahogy őseink is tették. A pászka az örök élet kenyerét, Krisztust jelképezi, aki vándorlásunk társa lett és egy maradandóbb, boldogabb életet ajándékozott."

Ul Húsvéti örömünk ünneplése tehát az Ur asztalánál kezdődik. A húsvéti misztérium valóra váltása a megszentelt eledelek fogyasztásával, otthon - a bensőséges családi környezetben - folytatódik. A pászka ünnepén az egész család megéli az együttlét örömét, az összetartozás boldogító voltát és az útonlévők eledelét fogyasztják a közös cél felé való menetelés jegyében. A görög katolikus egyházi szellemben különösen az a kívánatos, hogy a hívők a pászkában az egész húsvét kiteljesedését láthatják. Az egyházatya méltatlankodik azon, hogy szerinte a pászka tartalmi jelentése túlságosan leszűkült mára, mert jelenleg a köznép leginkább a kaláccsal azonosítja." 257