Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Misklovics Andrea: Pászkaszentelés Hajdúdorogon

A mindennapok és az ünnepek vallásossága A hajdúdorogi pászka „Aki pászkát nem szenteltet, az életét sem szenteli Istennek" - vallják a hajdúdorogi görög katolikusok.

12 Hajdúdorogon a pászka az ünnep legfontosabb kelléke, egy nagy kerek, a család nagyságától függően 25-50 cm átmérőjű kalács. A pászka készítését a legtapasztaltabb asszony végzi, egyszerre 23 darabot süt meg. A pászkasütés ideje nagyhét második fele. A kalács formájának kialakítása a következőképpen történik: egy kis darab tésztát leszakítanak, cipót formálnak belőle és beleteszik a bezsírozott tepsi aljába, ez jelenti a testet. A következő lépés a fonott darabok elkészítése. Először két hosszúra nyújtott tésztadarabot fonnak össze és ráhelyezik a testre. Ennek a neve korona vagy koszorú. Majd két, négyes fonás következik, amit kereszt alakban fektetnek a lepényre. Ez jelképezi a keresztet. Mikor elkészült, két szálat újra összefonnak és beszegik vele a tésztát. Körülveszik a szélén, alányomkodják, hogy jó magas legyen a pászka és ne váljanak el a részek egymástól. Ezt nevezik teljessé tételnek. Befejezésül előkészítenek öt kis tésztát, amelyből rózsát formáznak következőképpen: egy kis liszttel keményítik a tésztát, majd az elnyújtás után csíkokat vágnak belőle (6-8 cm x 1216 cm). A csík egyik oldalát bevagdossák és a megszentelt barka köré feltekerik. Egyet a pászka középpontjára, a többit a keresztet jelképező tészta végeire helyezik el. Ez jelképezi Krisztus öt sebét. A szentelt barka a szegeket szimbolizálja." Egy másik formázás szerint: „A tepsi aljára egy marék tésztát teszek, ez jelképezi az Anyaszentegyház alapját. Majd hatszor két-két fonásból készítek tésztát, és ezt mindig keresztben teszem a cipóra. Ez a tizenkét fonás a tizenkét apostolt jelképezi. Az így elkészült kalácsot még egy fonással körbeszegélyezem a tepsi oldalán, ez Jézus töviskoszorúját jelenti. Úgy fogom körbe a pászkát, mint a töviskoszorú Krisztus fejét. Végül öt darab rózsaformát készítek és azzal díszítem a pászkát. A rózsák Jézus testén ejtett öt sebre emlékeztetnek bennünket."

14 Amikor a pászka elkészült, akkor következett a többi kalács (mákos, diós kifli, borsszemű kalácsmadár) sütése. A modernizáció nem hagyta érintetlenül a pászkakészítés menetét, módját. Hajdúdorogon két nagyüzem gondoskodik a szükséges pászka előállításáról. Megállapítható, hogy a kalácskészítésének mozzanatai leegyszerűsödtek

15 bár az alakzat megmaradt. A tepsi aljára 50 dkg tésztát tesznek, aztán kétszer négyágba font tésztát keresztbe raknak ezen (ez is 50 dkg) és végül öt rózsát formáznak és helyezik el a tésztán (15 dkg). A sütőipar a lakosság igénye szerint készíti el a húsvéti kalácsot, amelyet előre megrendelnek. Fontos a forma változatlansága, mivel ez adja meg a kalács ünnepi jellegét. A fiatalabb generáció szerint a pászka akkor válik kalácsból „húsvéti kalácscsá", mikor megszentelik. A nagymamák azonban még ma is elképzelhetet258