Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Lengyel Ágnes: Előénekesek és vallásos nyomtatványkészleteik jelenkori jellemzői a felföldi térségben

A mindennapok és az ünnepek vallásossága minden hónap 13. napján tartott Rosa Mystica imádkozásakor, a karácsony előtti, templomban tartott Szentcsaládjáráskor, a nagyheti imádkozási alkalmakon. Intézi az évente kb 12 alkalommal tartott búcsújárások szervezését és pénzügyeit. A búcsúkon a beköszönés, búcsúztatás előéneklését és a rózsafüzér vezetését végzi. Az előénekesek és vallásos nyomtatványkészleteik vizsgálatát meghatározott szempontok szerint, a következő kérdéskörök alapján végeztem és a továbbiakban eszerint mutatom be: - A település vallásosság szerinti típusa - Életrajz (társadalmi körülmények, iskolázottság, családi helyzet, a család viszonyulása) - Az előimádkozóvá válás folyamata - A vallásosság intenzitása, különleges vallási élmények - Az előimádkozói feladat vállalásának indítékai - Viszonyulás a közösséghez, illetve az egyház helyi képviselőjéhez (plébános) - A településen belül működő több előénekes egymással való viszonya - Kapcsolódó tevékenységi kör (Rózsafüzér Társulat, Oltár-egylet, harangozói feladatok, Mária-szobor gondozás, templomdíszítés irányítása, gyógyítói feladatok stb.) - Az utódlás, áthagyományozódás kérdései - A vallásos nyomtatványkészletek összetétele, típusai Munkám során 31, zömmel római katolikus, kisebb részt vegyes vallású (evangélikus és katolikus) településen kerestem fel előénekeseket és érdeklődtem már elhunyt előimádkozók, búcsúvezetők működésének jellemzőiről. A római katolikus előénekeseknek jelentős szerepük van azon népi igény fenntartásában, kielégítésében, amely a hivatalos egyházi vallásgyakorlat alkalmain kívül jelentkezik. Működésük jellemzőit meghatározza, hogy az adott faluközösségben a vallásos aktivitás, a hagyomány ereje milyen fokú. A vallási vezetők feladatkörét vizsgálva lényeges szempont az adott település plébánia, illetve filia jellege. Közismerten a filiák, pap nélküli helyek azok, ahol az előénekesek önállóbb szerepet látnak el, tevékenységük, szervezőmunkájuk nagyobb súlyt jelent a vallásos közösség életében. A vizsgált településeken az előimádkozók társadalmi körülményeit tekintve általában szegénysorból származó személyek (cseléd, dohánykertész, bányászcsalád, 2-4 hold föld, 1-2 tehén tulajdonosai, stb.), máskor pedig a közepes módban élő (kb 10 hold földdel rendelkező) szülőktől való származás dokumentálható. Átlagos, a falusi életmódnak megfelelő iskolázottság jellemző rájuk. Az előénekesi feladat ellátása érettebb-idősebb korban, esetleg megözvegyülve tipikusabb, amikor a fizikai adottságok mellett - jó énekhang és erőnlét - az élethelyzet és a felhalmozódott tapasztalatok motiválják ezt a tevékenységet, és ilyenkor már több idejük is jut erre. Kevesebben vannak, 239