Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - Tánczos Vilmos: A moldvai csángó archaikus népi imádságok képi egységei

Imádságok, szakrális szövegek Antal..." imakezdő sor (Ke) után szokott felbukkanni, de ez a szövegkörnyezet nem kizárólagos. Ezek a képek a képi egység a) változatának részeként, azaz a mennyei örök lakásra vonatkozó látomásként is gyakoriak. A fentebb ismertetett a) változatnak van egy rövidebb, ugyancsak állandósult formája is, ami azt jeleníti meg, hogy a halálra készülő lelket vigadozó angyalok/szentek vezetik be az örökös boldogságba (Ka+): Ka. 1. Kész a lélek, beteg a test, Ka+ készen várják a mennyei szent angyalok a megüdvezült lelket. Amment. (Pusztina, P. A.) Ka. 1. ...kész a lélek, beteg a test, Ka+ vigan várják a mennyei szentek az örökkévaló bodogságban, ámment! (Magyarfalu, Cs. J.) Ka. 1. Beteg a test, örvend a lélek, Ka+ vígan várja az angyal, hogy bevezesse mennyeknek országába mind és mindörökre, ámmen. (Pusztina, B. M.) A képi egység a) változatának itt ismertetett négy képrésze rendszerint egymás után következik a népi imádságokban, de egyik-másik képrész olykor el is maradhat, vagy más szerkezeti egységekhez is kapcsolódhat. Kb. A mennyei örök hazát jelképezi az a kőből készült templom (máskor: kápolna, monostor) is, ami a keletre (mennybe) való feltekintés után tűnik fel. Az égi csodának ez a képe, noha tartalmilag az előbbi képekkel azonos (ti. itt is a mennyei templom megjelenítéséről van szó), szövegkörnyezete alapján mégis egyedinek mondható, ezért az előző képsor változatának (Kb) foghatjuk fel. A képi egység-változat szövegeinek egyöntetű nyelvi sajátossága, hogy miután megnevezik a látomást (pl. „szép fehér monostorka", „aranyos kápolna" stb.) további értelmező jelzős szerkezetekkel bővülnek: ez a szakrális építmény kívül-belül „irgalmas", „kegyelmes", „aranyos". Ezek a már ismert jelzők ebben a figyelemfelhívó nyelvi szerkezetben nyilvánvalóan a látomás égi jellegét kívánják hangsúlyozni. Kb. Hát ott vagyon fehér kőkáponya, Ka. 4. kűjjel arannyos, belől irgalmas. (Pusztina, P. P.) 174