Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - P. Jáki Sándor Teodóz OSB: Csángómagyar Aranymiatyánk

Imádságok, szakrális szövegek tessék! (Ez utóbbit Klézsén hallottam Miklós Erzsétől, Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa lányától.)

12 Am mindezeken túl maga az a tény, ahogyan ezt a 13 strófás éneket - Jézus és Mária búcsúzkodását -, és ehhez kapcsolódva a világtörténelem legnagyobb drámájának, tragédiájának és megdicsőülésének magasztosságát elbeszéli-elénekli egy csángómagyar asszony Moldvában - és egymásról mit sem tudva egy palóc asszony Nógrád megyében - ez a tény egészen csodálatraméltó! Csernik Mária éneklésére ugyanaz érvényes, mint amit általánosságban szoktak megállapítani a magyar balladaéneklésről: „nem használ drámai eszközöket, mint az déli szomszédjainknál szokás."" - A magyar balladaéneklésnél különben a népballada szövegéhez oly szervesen hozzátartozik a dallama, hogy igaznak valljuk a régiek megállapítását: „a népballadát mindenkor énekelni kell! 14 A népzenekutatók tapasztalata az, hogy csángómagyarok között még „a fiatalasszonyok előadásmódja is régies, ez különben már a gyermekek énekén is érezhető", és az is, hogy a magyarok között közösségben (!) már csak a csángómagyarok tudnak gazdagon díszítve énekelni. Domokos Mária népzenekutatónak szíves szóbeli kiegészítése szerint: Moldvai gyűjtések közben észrevehető, hogy a csak hallás után tanult énekeknél - még az ún. keserves éneklése közben is - a moldvai népi énekes elég gyakran gyorsabb tempót vesz. Amikor az Aranymiatyánk-éneket halljuk, óhatatlanul eszünkbe jut Sőtér István irodalomtörténész értékelése, melyet a népballadákról

15 írt: „Tökéletes balladákat csak a népköltészet hozott létre - és a műköltészet legnagyobbjainak némelyik ihletett pillanata." - Sőt Arany János gondolatát

16 is szívesen olvassuk egyik tanulmány-töredékében: „egypár balladás költemény oly benső teljességet mutat az elbeszélés illető fajaiban, amellyel a műköltészet csak versenyezhet, de sehol még túl nem haladta". így irodalmunk költői remekei

17 közé tartozik az Aranymiatyánk-ének és sok-sok népénektársa; legnagyobb költőink és zeneszerzőink közé ezeknek szövegalkotói és dallamszerzői; és végül legnagyobb előadóművészeink között kell értékelnünk - sok ezer névtelen, élő és már megholt társaikkal együtt - a palóc Pénzes Margitokat és a csángómagyar Csernik Máriákat. Ajánlat az Aranymiatyánk-ének felújítására На már ekkora kincset leltem a moldvai Aranymiatyánkban, szívesen részesítenék benne minden érdeklődőt. Ahol még hagyománya lenne bármelyiknek (nógrádinak, moldvainak stb.), ott őrizzék hűségesen a sajátjukat drága kincsként; ahol pedig nem ismerték, ott megengedhetőnek tartok némi csekély változtatást a Lujzi-Kalagor-i változatban. 1. vsz., 1. sor: Ezus helyett > Jézus 152