Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságszövegek történeti előképei

Imádságok, szakrális szövegek ben szállott alá a templomban térdén tartott szent könyvéből imádkozó Máriához." Akárhogy is értelmezzük, nem tagadhatjuk a néphagyomány megtartó erejét s szent szövegeink információs-dokumentatív értékét. S erre már az imádságkutatás korai szakaszában is ráérzett Mezey László, aki említett korreferátumában szólván a deákos kultúráról, hatásáról, feltételezte, hogy a tudásanyaga valami formában lejutott a néphez is és máig is megőrződött annak szellemi örökségében, roncsoltan, szétesve, ahogy _ mondta „a szóbeli hagyományozás viszontagságainak kitéve": „... így vált bennem lassanként bizonyossággá - írja - a kezdeti gyanú, hogy ugyanis népünk még tudhat olyan művelődési tényekről, (helyesebben élhet benne az ezekre való torz emlékezés), melyek az amúgy is roncsszerűen ránk maradt irodalmi műveltségi anyagban konkrét, filológiailag biztosan kezelhető, szövegszerű megjelenést már nem kapnak."

Ift A következőkben az archaikus imádságok előképszövegeinek tekinthető, vagy legalábbis az imádsággyakorlattal történetileg kapcsolatba hozható késő középkori emlékeket idézek, amelyeknek minden, a mi népi imádságainkra jellemző eleme megvan: a középponti témát adó szenvedéstörténet, vagy legalábbis egy-egy mozzanata. Ennek felidézése, átélése a záradék meghatározása biztosítja a kegyes jutalmat, sokszor az imádkozó kérését, ha „méltó dolgot" kér. Tehát megvan az ima értelmét-célját meghatározó záradék, és jelen van az a középkori gondolkodásmód, amely érdemszerzővé, hasznossá, üdvössé tehet egy szöveget, ha megfelelő lelkülettel, kellő áhítattal mondjuk el azt. Amiképpen a Festetics-kódexből (1493-94) is megtudjuk: (mai olvasattal) „Valaki ez aláírt imádságokat áhítatosan mondandja, szentséges kínjának Urunk Jézus Krisztusnak tisztességére, és boldog Szűz Máriának ő anyjának, tisztességére, valamit méltót kérend" (elnyeri).

17 Az oly jellemző feliratokból, záróformulákból néhányat idézek, a fönt mondottak értelmében, mintegy előkép-szövegelemeket. (A könnyebb érthetőség kedvéért, mint látjuk, mai olvasattal hozom példáimat, amennyire lehet időrendben véve az írott emlékeket.) Az 1506-os Winkler-kódexből: „Valaki törödelmességgel meggyónván ez imádságot asszonyunk Máriának tisztösségére ő képe előtt térdön megolvasandja kéntói bűntől való oldozatot veszön.'"

s Az 1512-13-as Nagyszombati kódexben így látjuk-olvassuk a nevezett formulát: „Valaki ez felül megírt imádságot halálos bűn nélkül Boldogasszony képének előtte harminc napig minden napon megmondandja ájtatásossággal úr Innocencius pápa negyed, engedött négyszáz napi bulcsut és ha valami lehetőt kérend, megnyeri és halálának előtte harmad napon az Szíz Mária neki megjelönik."'" Az 1531es Thewrewk-kódexből: „Úrnak Nevébe kezdetik asszonyunk Szíz Máriának tizennyolc keserűségéről való ájtatos imádság. És ha valaki ez imádságot három nap megolvasandja asszonyunk Szíz Máriának képe előtt, akár138