Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek 12. Pándi L., i. m. 21. 13. „Természetes" ütközőzónák nem csak Köztes-Európát jelölheti meg a történelem. Ilyen régió Európában pl. a történeti Magyarországon a hegység és síkság találkozásánál fekvő Partium. A Pripjaty mocsarak és a Bug közé beszorított lengyel-ukrán területek (a Curzon-vonal zónája) vagy Elzász-Lotharingia térsége. 14. Jó példa erre a volt Jugoszlávia. Jugoszlávia szétdarabolásáhan döntő jelentősége volt annak a helyzetbe beletörődő és nem megoldó nemzetközi törekvésnek, hogy megpróbálják a lehetetlent: pengeéles etnikai határok mentén megszervezni az új, és nemzetiségileg tiszta államalakulatokat: Kocsis K., Jugoszlávia. Egy felrobbant etnikai mozaik esete. Budapest 1993. - A sikertelenség egyik jele az „IFOR majd SFOR puffer". A csapatok köztes, bizonytalan hovatartozása etnikai területeken való jelenlétükkel csupán kezelik (elodázzák?) és nem rendezik a válságot. 15. Csorba Cs., A tiszántúli régió néptörténeti vázlata. In: Kunt E. - Szabadfalvi J. - Viga Gy. (szerk.), Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc 1984. 17-26. Igen nehéz viszont Belgium esetében a teljesen elkülönülő vallon és a flamand területek közötti széles erdősávokat geopolitikai vagy csak kulturális választóközegként értelmezni. Napjainkban a vallon-flamand ellentét már szakadással fenyegető erőket mozgósít: Karsai L., Vallonok és Flamandok. Budapest 1986; Pap N., Nyugat-Európa politikai földrajza. In: Pap N. - Tóth J. (szerk.), i.m. 85-105. 16. Szűcs J., Vázlat Európa három történeti régiójáról. In: Történeti Szemle. 1981. 3.313-359. 17. Közép—Európa vallási megoszlásáról a statisztikát és térképet 1. Rónai A., Közép-Európa Atlasz. 1993. 152-155. 18. Font M., Oroszország, Ukrajna, Rusz. Budapest - Pécs 1998. 164.; Kis I. (szerk.), A megváltó Oroszország. Budapest 1992. 245-304. 19. Szvák Gy., Moszkóvia és a Nyugat. Budapest 1988. 146. 20. A részleteket 1. Halecki, O., A nyugati civilizáció peremén. Budapest 1995. 126-128.; Molnár D. L, Vallási kisebbség és kisebbségi vallás. Budapest 1995. 7. 21. Pándi L., i.m. 30. 22. A görög katolikus egyház „köztességéről" (liturgia, szervezeti felépítés): Gesztelyi T. (szerk.), Egyházak a mai Magyarországon. Budapest 1991. 55-72.; Ivancsó I., Görög katolikus szertartástan. Nyíregyháza 1997. Továbbá: Petrassevics, N., Ortodox görög katolikus vallásos néphagyományok kölcsönhatásai a Kárpát-medencében. In: Fejős Z.-Küllős I. (szerk.), Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl. 1990. 74-94. 23. A történeti Magyarország görög katolikus egyházának megalakulásáról: Pirigyi I., A magyarországi görög katolikusok története. I—II. Nyíregyháza 1990.; Lengyelországról: D. Molnár L, Vallási kisebbség vagy kisebbségi vallás? In: Dimenziók. 1993. 1-2. 22-39. 24. A Partiumban még a mai napig lehet az egykor görög katolikus, 1948 óta ismét ortodox falvakban e földbirtokok silányságáról adatokat gyűjteni. 25. Bulk К., A görög katolikus egyház szervezete és közigazgatása. In: Borovszky S. (szerk.), Magyarország vármegyéi. Bihar vármegye. Budapest én 420.; Adatokat 1. Kocsis K., A Kárpát-medence változó vallási térszerkezete. In: Földrajzi Közlemények CXXIII. (XL VII.) 1999. 1-2. 11-18. 724