Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek 26. Bonkáló S., A rutének. Budapest 1996. 109-111. 27. Kocsis K. i. m. 13. 28. Rónai A., i. m. 158. 29. Kocsis K, i. m. 15. 30. 1968-tól, a „prágai tavasz" eredményeként ismét önállóvá vált a görög katolikus egyház Csehszlovákiában. András K, Tények és problémák a magyar kisebbségi egyházi életben. In: Regio. 1991. 2. 3. 15.; Gesztelyi T., i.m. 69. A kárpátaljai görög katolikus egyház részletes történetét 1. Botlik J., Hármas kereszt alatt. Budapest 1997. 31. 1991-ben a romániai Várasfenesen az ortodox kurátor a vele készült interjúban elmondta , hogy ő maga görög katolikus(! !), csak most „ez a helyzet van". 32. A statisztikai összesítés: Kocsis K, i.m. táblázata és A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Kormányzóság Schematizmusa (1982) alapján készült. 33. A magyarországi görög katolikusok 1920-as térszerkezetét 1. Bartha E., Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Debrecen 1999. 10-11. 34. Kocsis K, i. m. 17. A Kárpát-Balkán régió egészére adatokat 1: uő. A Kárpát-Balkán régió etnikai-vallási arculata. In: Földrajzi Közlemények. CXV. (XXXIX.) 1991. 3^4. 165-189. A görög katolikus egyház szervezeti változásának áttekintését 1. Sebők L., A katolikus egyházszervezet változásai Trianon óta. In: Regio 1991.2.3.65-88. 35. Meinecke, F., Weltbürgertum und Nationalstaat. Studien zur Genesis des deutschen Nationalstaates. München-Berlin. 1922. 1-22.; Heckmann, F., Minderheiten. Begriffsanalyse und Entwicklung einer historisch-systematischen Typologie. In: Kölner Zeitschrift für Soziologie. 30. 761-779. 36. A két nemzettípus részletes bemutatását 1: Romsics I., Nemzet, nemzetiség és állam. Budapest 1998. 9-16.; Keményfi R., Etnikai tér és a nemzetállamiság eszméje. In: Tabula. 1999. 2. 2. 3-26. 37. Dosztojevszkij, F. M., Kell-e nekünk Európa. Budapest 1999. 84-91., Kis I. (szerk.), i.m. 245-304. 38. „A 'nacionalizmus' terminust a Gellner által adott definíció értelmében használom, azaz e fogalom 'elsődlegesen olyan princípium, mely a politikai és nemzeti egység kongruenciáját tartja szükségesnek' "— Hobsbawm, E. A nacionalizmus kétszáz éve. Budapest 1997. 17. 39. András K, i.m. 15. 40. Gergely J., Az erdélyi görög katolikus román egyház. In: Regio 1991. 2. 3. 106-117. 41. L. az erdélyi görög katolikus identitás vizsgálatára: Ilyes Z., „Magyarul beszélünk". In: Borbély E. - Czégényi D., Változó társadalom. Kolozsvár 1999. 6-21. 42. A nemzetállam értelmezésére több megközelítést is ismerünk. Általános definíció szerint a nemzetállam olyan államokat jelöl, melyek lakossága nemzetileg (nyelvileg) többé-kevésbé homogén, vagy arra törekszenek hogy eszközei (közös kultúra, jelképek, értékek, hagyományok) segítségével egyesítsék a területén élő embereket. Guibernau, M., Nationalisms. The Nation-State and Nationalism in the Twentieth Century. Cambridge 1996. 47-48. idézi: Romsics L, i. m. 11. 43. L. Keményfi R., i. m. 13. 44. András K, i. m. 21. 125