Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek a civilizációt, míg az angolszász hagyományban a kettőt szinonimaként értelmezi. Huntington, 1998. 48-62. 4. A nyugati határ a Rajna vonala mint a német nyelv, kultúra elterjedésének határa a közmegegyezést jelentő választóvonal Nyugat-Európa és Közép-Európa között. Bár meg kell jegyezni, hogy az angolszász államokban és Franciaországban ezt a határt sem tudják (a „németsége" miatt - miért éppen a német nyelvhatár?) osztatlanul elfogadni, ez a választóvonal mégis kevésbé vitatott, mint a keleti. 5. Természetföldrajzi: a Bug folyó. Rétvári L., Közép-Európa: a kohéziós földrajzi erővonalak. In: Dövényi Z. (szerk.), Tér-Gazdaság-Társadalom. Budapest 1996. 293-313.; Történelmi-gazdasági: A jobbágyfelszabadítás ideje. Gunszt P., Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány kérdése. In: Valóság. 1974. 3. 18-29.; Művészettörténeti: Európa ott ér véget, ahol az utolsó gótikus katedrális áll, vagy Európa ott ér véget, ameddig a reneszánsz hatása elért.; Eszmerendszerek: A barokk és a felvilágosodás elterjedési területe, kisugárzási körzete. L. Chaunu, P., Felvilágosodás. Budapest 1998. 289. (a térkép); Kulturális vonások elterjedése: pl. a latin illetve a cirill ábécé elterjedése közötti határ. 6. Beluszky P., Közép-Európa - merre vagy? In: Földrajzi Közlemények. CXIX. (XLIIL). 1995. 3-4. 223-232. 7. A különböző Közép-Európa elképzelések ismertetését, térképi ábrázolását 1. Beluszky P., i.m. 223-232. 8. A régió tartalma, hogy mit és mekkora nagyságú területet értsünk rajta - bizonytalan. A régió fogalmát az adott kutatás keretihez igazítva kell tehát meghatározni. A bizonytalan határú és tartalmú Közép-Európára (1. a különböző - történeti, földrajzi, néprajzi, politikai - szemléletű megközelítéseket nagyszámú irodalmi hivatkozásra támaszkodva: Ring E. (szerk.), Helyünk Európában. I—II. Budapest 1986.; Rétvári L., Közép-Európa földrajzi igazsága. In: Földrajztanítás. XXXIII. 1993. 3-4. 17-22.; Bayer, К, Közép-Európa: útkereszteződés és élő paradoxon - Csehország, mint magterület példáján. In: Földrajzi Közlemények. CXIX. (XLIII.) 1995. 3^. 251-262.; Beluszky P., Változó helyünk Európában. In: Frisnyák S. (szerk.), A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza 1997. 77-96.; Lendvai L. F., Közép-Európa koncepciók. Budapest 1997.; Carter, F. W., Közép-Európa: valóság vagy földrajzi fikció? In: Földrajzi Közlemények. CXIX. (XLIIL) 1995. 3-4. 232-250.; Ruppert, K., Közép-Európa. Egy fogalom megközelítése. In: Dövényi Z. (szerk.), Tér-Gazdaság-Társadalom. Budapest 1996 293-313. 9. Mackinder, H., Democratic Ideals and Reality: A Study in the Politics of Reconstruction. New York 1919. A név (Köztes-Európa) elsősorban politikai motiváltságú. A nagyhatalmak közé ékelődött kisállami régiót jelöljük vele. Pándi L., Köztes-Európa. 1997. 21. 10. Hajdú Z., Az európai politikai földrajz fejlődésének jellegzetes szakaszai. In: Pap N. - Tóth J. (szerk.), i.m. 3-28.; Pozdnyakov, E., Oroszország esélyei a geopolitikai összeomlás után. In: Kiss I. - Sakelina, T - Kortunov, A. (szerk.), Doktrínák és alternatívák. Budapest 1998. 86-117.; Miletics P., Egy európai határrégió: Kelet-Közép-Európa geopolitika térben. In: Pál Á. - Szónokyné Ancsin G. (szerk.), Határon innen - határon túl. Szeged 1996. 240-250. 11. Kissinger, H., Diplomácia. Budapest 1996. 377-406. 123