Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek ben vallási határokat is. A vallásosság mint változó entitás méréséhez tudnunk kell tehát, hogy milyen célból akarunk mérni, és pontosan meg kell határozni azokat az indikátorokat, amelyek a vallásosság fogalmát árnyaltan lefedik. Az indikátorok (mutatók) változása jelezni fogja, hogy milyen vallásosságról van szó.

6

" Példaként szeretnék hivatkozni a zsidóság vallási (és etnikai) statisztikai felmérésének nehézségeire, bár ezek a kérdések egyrészt egyediek, másrészt tipikusak. Egyediek, mert ennek a népcsoportnak a társadalomban turneri átmeneti (liminális) tulajdonságai vannak. Ismérvei homályosak, tagjait nagyon nehéz a társadalom által elfogadott klasszifikációs hálóban értelmezni/'

1 Tipikusak, mert a zsidóság vallási statisztikai minősítése liminális társadalmi helyzetekben (háborúk, et.no- és genocídiumok vagy a kelet-európai társadalmi rendszer összeomlása után) igaz más, „jobban" körülírható felekezetek tagjaira is. Példaként említhető a környező országokban a görög katolikusok második világháború utáni tényleges vallási és statisztikai önbevallásának eltérésére. „Nem volt szerencsés" felvállalni a görög katolikus identitást a pravoszláv egyházba való beolvasztás után. Kárpátalján egy ilyen cselekedet a Szovjetunió távoli vidékein elvégzendő kényszermunkával ért fel/'

2 A vallási statisztikai magatartás tehát mindenki elidegeníthetetlen joga, és ez az önkéntes bevallás kellene hogy legyen az egyetlen elfogadható statisztikai mérési alap. Ám ezek a magatartási minták az egyén és a közösség életében a saját érdekeknek megfelelően (pl. házasságkötés, politikai üldözés) változhatnak. Kvalitatív megközelítési móddal, terepvizsgálati módszerrel kimutatható identitási mintáknak mérhető számokká való átalakítása tehát nem lehetséges. Nem lehet változó magatartásokat számszerűvé tenni, nem is lehet tehát kvantitatív térképeken az „adatokat" megjeleníteni. Ebben a megközelítésben csak azt tudjuk megállapítani, hogy egy adott időpontban valamilyen szempontrendszer alapján ki milyen felekezethez tartozónak vallja magát. Az etnikai és a vallási identitás fent bemutatott hasonlósága és találkozási pontjai mellett azonban a két dimenzió közötti két fontos és lényegi különbséget nem lehet elhanyagolni: a vallásnak egyrészt nyelveken, nemzeteken, „etnicitáson" túlmutató egyetemes integráló, másrészt a nemzeti hovatartozás különbségeit konzerváló szerepe is van. A vallási tényezők az etnikai különbségek elmosódásának irányában hathatnak/'' Es mint az a fenti, nemzetállami elemzésben bemutatásra került, az azonos vallási hovatartozás integrálni képes nyelvileg nem egyező népeket is (vallási nemzet: iszlám). Ugyanakkor a vallás konzervatívabb az etnikai identitásnál.

64 A felekezeti hovatartozás hosszú időszakra megőrizheti az egykori etnikai hovatartozást/" Ezt a megállapítást az „etnicitás" és a vallásosság összefüggése kapcsán úgy lehetne árnyalni, hogy a vallásosság - főként etnikai kisebbségek esetében - fékezheti az „etnicitás" dinamikáját. Bár a fentiekben az „etnicitást" és a vallásos117