Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek tinuitás nyomatéka hatja át. Nem egy változó entitásként, hanem statikus, a kereszteléssel kapott, a felmenők eredettudatával, a mindennapi tapasztalatok közös birtoklásával legitimizált, térbeli vetülettel is rendelkező rendként fogják fel. Azért is fontos ezt a Nyugat és Kelet közötti felfogásbeli különbséget hangsúlyozni, mert a nemzetállamokban a nemzeti kisebbség fogalmának fontos dimenziója a vallási hovatartozás.

16 A nemzetállami nemzeti kisebbség fogalmában a vérközösségi gyökerek kiemelésén túl a valláson van a hangsúly. A magyar vallásszociológia számára is probléma a vallásosság mérése. E tudomány alapkérdése, hogy egyáltalán mit mérünk, és hogyan mérünk? A vallásossága kérdés feltevésétől függ. Miben hiszünk? Teremtés? Isten? Milyen kritériumokat adunk meg? Pl. a teremtéshez. Valamivel egyszerűbb a felekezeti hovatartozás mérése. A keresztelést szokták alapadatként megadni, akkor is, ha valaki nem tartja a hitét, hiszen ez a szentség egyszeri (kivéve az újrakeresztelő mozgalmakat, kisegyházakat) és az egész életen át egy meghatározott egyházhoz kötötten elkísér.

17 Am a szociológusok is érzékelik, hogy ez a mód sem szerencsés, hiszen a vallásosságot éppen a dinamikájától fosztja meg. Nem lehet egyetlen adathoz kötni a vallásosság mérését egy olyan, a görög katolikusságot is érintő térségben, ahol az elmúlt évtizedekben az újszülöttek legtöbbjét valamilyen felekezethez tartozónak megkeresztelték, de nem tartotta sem a család, sem a megkeresztelt gyermek a hitét, sőt megkereszteltsége ellenére ateistának vallotta magát.

1

* Éppen ezért a kelet-európai rendszerváltás után a legkülönbözőbb becslések látnak napvilágot a görög katolikusok mai számarányairól. A következő táblázat a kilencvenes évek első felének francia becslését tartalmazza . Az európai görög katolikusok becsült száma és aránya -1990/91 Lengyelo. Csehszl. Magyaro. Rom. Bulg. Jugoszl. Alb. lakosság 37 m 15 m 10 m 23 m 9 m 24 m 3 m szám 185 e 90 e 300 e 690 e 9 e 24 e 3 e arány 0,5% 0,6% 3,0% 3,0% 0,1% 0,1% 0,1 % A táblázat adatait 1. Görögkatolikus Szemle. П. 12. 9. A vallási kérdések finomabb megközelítésére ezért bevezették a belső (intrinsic) és külső (extrinsic) vallásosság fogalmát. A belső vallásosság mérésére egyedüli elfogadható technika az önbesorolás. A külső vallásosság árnyalt megközelítésére öt pontból álló (vallásgyakorlat, hit, viselkedés, vallási liturgia, kultuszokban való részvétel) mérési rendszert állítottak össze felismerve azt, hogy vallásosság élő és termelődő folyamat.

19 Nem lehet úgy beszélni a vallási csoportokról mintha azok valódi entitások, közösségek és tartós (belsőleg homogén) kollektívák lennének. Átléphet statisztikai vagy jelen eset-Hó