Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek ennek a földrajzi egységnek mi a tartalma? „Mi képezi tehát az alapját az elhatárolásnak?"

6 Leszögezhető, hogy nincs egységes szempontrendszer. Azt kell megvizsgálni - írja Beluszky -, hogy mi indokolja, hogy az egyik helyen a nyelv-, a másikon a növény-, a harmadikon pedig egy folyó jelenti azt a határt, amelyeken belül a területet többé-kevésbé Közép-Európaként értelmezzük. Meg kell határozni Európa ezen részének lényegi jegyeit. Úgy véli, hogy a különböző Közép-Európa meghatározások - bár igen sokrétűek

7 - zártak, nem elég rugalmasak. Egy-egy konkrétan (éles választóvonalakkal) behatárolt térről beszélnek. Am ha történeti ismérveket tartunk szem előtt, el kell fogadnunk a történeti struktúrák változását, azaz Közép-Európa határainak mozgásával és nem éles vonalszerűségével, hanem zonalitásával kell számolnunk. Közép-Európa nem öröktől létező. Időben és térben más és más történeti jellemzőket mutatott. Nem lehet tehát Közép-Európát egyetlen határozott vonallal nagyrégióként körbekeríteni, hanem köztes határterekről szabad csak beszélni. A század első felében az európai hármas felosztású térmodell középső tagjaként a geopolitikai gondolkodásban megjelent a köztes jelző, amely felváltotta Közép-Európa fogalmának első tagját,'' és Köztes-Európa mint a kelet és a nyugat nagyhatalmi terei közötti egyensúlyi állapot fenntartását biztosító politikai régió jelent meg. Ebből a célból adódóan az első világháborút lezáró békeszerződéssel tudatosan hoztak létre elsősorban francia érdekeket szolgáló, kisállami ütközőzónát.'" A második világháború után a zárt, merev határokkal kettévágott, két pólusú Európában a köztes jelzőt felváltotta a térség politikai berendezkedésére utaló Kelet-Közép vagy Nyugat-Közép (Kelet-Közép-Európa, Közép-Kelet-Európa: a szocialista országok; Nyugat-Közép-Európa: Nyugat-Németország és Svájc) kifejezések," majd a nyolcvanas évek második felétől és a rendszerváltás éveitől ismét visszatért a politikai értelmű Köztes-Európa (Europe-Between, Zwischen-Europa)

12 fogalma. A kifejezés (Köztes-Európa) visszatérésében az az ismételt politikai bizonytalanság is közrejátszott, hogy az apró nemzetállamokra szétesett térség egyrészt az ellentétes kisállami területi (szeparációs) nemzetiségi törekvéseknek esik áldozatul, másrészt újfent bizonytalan, „határszéli" pozíciójával az egyesült Nyugat-Európa és a széthulló Szovjetunió közötti átmeneti ütközőövként válsággóccá válik. Pándi Lajos szerkesztésében jelent meg a több száz térképet tartalmazó Köztes-Európa című kötet. Ebben a klasszikus hármas térmodellel (kelet, nyugat, közép) találkozunk. A térképek - többek között - Köztes-Európa 200 éves történelmének térvetületét tartalmazzák. Pándi meg is fogalmazza, hogy a történetírás Köztes-Európának (amely eltér a hagyományos szűken vett Közép-Európa fogalomtól) vélt térséget Nyugat-Európa és Oroszország közötti heterogén régióként, mi több természetes ütkökőzónaként kezeli.

13 Ez a térszerkezeti 106