Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza
Vo/tásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek Keményfi Róbert Az európai görög katolikus tér reneszánsza Samuel P. Huntington nagyhatású, széles körű vitát kiváltó cikke, majd kötete ráirányította a figyelmet a világ nagy civilizációs törésvonalaira, amelyek elsősorban az eltérő vallások mentén szerveződnek. 1 Huntington úgy látja, hogy közel sincs a „történelemnek vége" 2 és a bipoláris megosztottságot sokpólusú, civilizációs ellentétek sokaságával terhelt világ váltotta fel. És ezek a törések regionális összeütközésekkel (törésvonal-háborúk), sőt akár világháborúval is fenyegethetnek. A huntingtoni kilenc nagy kultúrkör közül kettő fedi le Európa területét. A „Nyugat" és az „Ortodox" civilizáció. 3 De vajon hol van ez a határ? Európa kulturális arculatához tartoznak-e még a keleti, ortodox régiók, vagy az egyszerű természetföldrajzi határ (Urál) egybe esik-e az európai kulturális-vallási hagyományok határával? Vagy kihagyható Európából az ortodox világ? Valóban olyan éles kulturális törésvonal húzódik a nyugati és a keleti kereszténység között, hogy az akár háborúval fenyeget? Ezek a kérdések a Szovjetunió összeomlása után újabb és újabb tanulmány írását ösztönzik. A földrajzi szakirodalomban igen széles körét találjuk Európa geográfiai tartalmának meghatározására. Két irányzatot lehet élesen elkülöníteni. Egy angolszász irányt, amely a politikai berendezkedés alapján Európát a második világháború után hosszú évtizedeken keresztül határozottan egy nyugati és egy keleti részre osztotta (nem volt pl. külön Közép-Európa fogalom). Ezzel szemben a német földrajzi gondolkodás már az előző évtizedekben is sokkal árnyaltabb képet rajzolt és - figyelembe véve kulturális, történelmi sajátosságokat - kisebb régiókra osztotta fel Európát (pl. Dél-Kelet, DélNyugat, Közép-Európa). A német felosztást követő - elsősorban a volt Habsburg Birodalom (majd Osztrák-Magyar Monarchia) - országaiban a legnagyobb vitákat magának Közép-Európának a pontos körülhatárolása jelentette és jelenti. Nem is a nyugati választóvonal, 4 hanem a Kelet-Európa felé meghúzható határ futása a fő kérdés. A legkülönbözőbb - természetföldrajzi, történelmi-gazdasági, művészettörténeti, eszmerendszerek és kulturális vonások elterjedését érintő 5 - felfogások érvényesültek Kelet- és Közép-Európa szétválasztásának kísérleténél. Beluszky Pál azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a valódi kérdés nem az, hogy hol van pontosan Közép-Európa határa, hanem az, hogy 105