Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Isvákovics Mária Ungvár: Karácsonyi népszokások a kárpátaljai Nagydobronyban

Iváskovics Mária (tanár, Ungvár): KARÁCSONYI NÉPSZOKÁSOK A KÁRPÁTALJAI NAGYDOBRONYBAN Az Ungvártól 42 km-re, délkeleti irányban fekvő Nagydobrony nemcsak az Ungvári járás, hanem az egész Kárpátalja legnagyobb magyar községe. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1285 házában 5642-en élnek. Nemzetiségi megoszlás szerint: 5062-en magyarok, 320-an cigányok, 250-en oroszok és ukránok. A falunak önálló községi tanácsa, magyar tannyelvű középiskolája, iskolaközi tankombinátja, bölcsőde-óvodája, kultúrháza, több könyvtára (külön megemlítendő a református egyházé), filmszínháza, tucatnyi üzlete, szolgáltatóháza, postahivatala, takarékpénztára, telefonközpontja, orvosi rendelője és körzeti kórháza, valamint gyógyszertára van. A településnek nemcsak szociális létesítményekkel való ellátása, hanem több mint ezeréves története is figyelemre méltó. "Hogy a magyarok beköltözése előtt itt szlávok laktak, onnan gyaníthatni, hogy e helyet tölgyerdőiről "Dubrony"-nak elnevezték, mit a magyarok Dobronynak változtattak át" - írta Lehoczky Tivadar. Dobrony írásos említése legelőbb a 12. századból származik. A későbbi évszázadokban már pontosan nyomon követhető a település sorsának alakulása. A falut a XV.-XVI. században a Dobó, a Perényi, a Deregnyői Daróczi család uralta. 1638-ban a Rákócziak birtokába került, majd az 1703-171 l-es szabadságharc leverése után a helység a Schönborn családé lett. Református anyaegyháza 1753 táján alakult, templomáról egy 1776-ban benyújtott javítási engedélyből nyerünk értesülést. 1912-ben a templomot újjáépítették, olvashatjuk az 1940-ben megjelent "Ungvár és Ung vármegye" с tanulmányban. 1850-től kezdve a felsőzempléni egyházmegyétől elvált ungi egyházmegyéhez, 1923. március 22-től pedig a "Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegyédhez tartozik. A lakosság 95%-a református, van 4 család, akik a Jehova tanúi szektához tartoznak, római katolikusok, vagy görög katolikusok, akik a háború óta ide beköltöztek. Ennek a 10 %-a templomba járó, ez kb. 580-600 ember, de ez változó, napjainkban nő a számuk. Egy-egy ünnep alkalmával ezer ember is meglátogatja Isten házát, karácsonykor, szilveszterkor, húsvétkor pedig a fél falu templomban van. Szép és gazdag község, fő bevételi forrása a háztáji. Tonnaszámra termelik a korai burgonyát, pirospaprikát, primőr zöldséget. Nagy teret hódít a ciroktermelés, seprűkötés. Ruházkodásában egyre inkább hódít a divat, eredeti 490