Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Isvákovics Mária Ungvár: Karácsonyi népszokások a kárpátaljai Nagydobronyban

vonásokban gazdag népviseletét már csak a szekrények mélyén őrzik. A falu sajátos élete mindenkor vonzotta a néprajzosokat, írókat, stb. Járt itt Ady Endre, jegyzetelt népdalokat Bartók Béla, Dincsér Oszkár, a budapesti Néprajzi Múzeum akkori munkatársa (1938-ban), Kodály Zoltán barátja, akin keresztül a zeneszerző megismerkedett a nagydobronyi népdalokkal, s így három népdal bekerült a Magyar Népzene Tárába is. Megcsodálta a falu népművészeti kincseit, megörökítette öltözködési szokásait és a nagydobronyi lakodalmas népviseletet Balog Edgár és még sokan mások. A vallási népszokásokat a helybéliek általában megtartják. A karácsonyi ünnepkör négy héttel karácsony előtt kezdődik. Karácsony előtt a negyedik vasárnap az advent első vasárnapja, négy adventi vasárnap van, minden egyes vasárnappal közeledünk karácsonyhoz. Az igehirdetések rámutatnak Krisztus visszajövetelére (a másodikra), s ez előkészület egyben az ünnepre is. Adventi koszorú a reformátusoknál nem ismeretes. Szenteste, december 24-e, majd dec. 25-26.-a az ünnep első és második napja, amelyekhez különböző népi hagyományok fűződnek; többek között a kántálás és betlehemezés. Kántálni szenteste, dec. 24-én járnak, többnyire gyerekek (fiúk és lányok külön csoportokban), a felnőttek vegyesen. A kántálókat a gazda megvendégeli: a felnőtteket süteménnyel, itallal, a gyerekeket süteménnyel, limonádéval (üdítővel). A gyerekek kántálópénzt is kapnak. A betlehemezés szintén csoportokban történik, különböző korú fiúk játszák. A szöveget a szüleiktől, nagyszüleiktől tanulják. A betlehemesek öltözéke: A betlehemi játékosok öten, esetleg hatan vannak: két angyal, két, vagy három pásztor, s egy öreg - Pető öreg. (A katolikusoknál öreg helyett ördög van.) A két angyal hófehér földig érő ruhát ölt, amit erre az alkalomra a lányoktól kérnek kölcsön. Fejükön fehér papírból készült süveget viselnek, ezüst és arany csillagokkal, holdakkal díszítve. Kezükben kivont, felfelé tartott kardot tartanak. Az öreget nagyon idős embernek álcázzák. Ruházata egy kecskebőrből készített suba, amit Dobronyban gubának neveznek, a fején egy kucsmasapka van. A guba alá egy fából készült szakajtót (ebbe szakították ki régen a kenyeret - innen a neve) tesznek, hogy púpja legyen. Kezében furkós botot tart, az előadás alatt erre támaszkodik. A gubája derékon felül át van kötve egy bőrszíjjal, vagy ócska kötéldarabbal, amin egy bádogból készült persely lóg. Ebbe szedi össze a "kántapénzt" az utolsó ének alkalmával, amikor a pásztorok és az angyalok körüljárják a Betlehemet. A pásztoroknak furkós botjuk van, aminek a felső végére rézcsengőket erősítettek. Éneklés közben a padlón kopognak, a csengők csilingelnek. Ruházatuk: guba (lehetett 491