Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

test erősítik meg.

29 Alsó-Ausztriában, Langenloisban a körmeneten Szt. Orbán fafaragású képét vitte feldíszítve egy kádárinas és egy mester. Amennyiben az idő kedvezőtlenre fordult, a Lois patakba vetették a képmást azokkal a szavakkal: "So jetzt sauf du Wasser." (így most piáld a vizet.)

30 A rítus tehát vagy dicsérően az áldozati bor földre, szoborra való locsolásával, vagy megszégyenítő büntetés formájában zajlott le. Mindezek nem mellőzték az egykori pogány szertartások emlékét és profán jellegét. Mindez akkor, amikor a körmenetek ájtatosan, könyörgő énekekkel a megszokott módon haladtak, korábban zenekísérettel, mint pl. Egerben, ahol a 18. sz. közepén, sípokból, trombitákból és dobosokból állt a zenekar.

31 A Baranya megyei Szajkón az 1965-ös évekig maradt fenn pl. a szőlőhegyi körmenet. Ekkor keresték fel együttesen az itteni németek a határban álló Orbánt, az ún. „Bildstock"-ot, amely egy kőoszlopon álló képmás volt. A püspöki bottal, jobb kezében boroskeheilyel ábrázolt védőszentet félkör alakú pléhlemezre festették, amely az ún. Orbán oszlopon, zárt szentképtartóban állt a Hochberg-en, a szőlőhegy gerincén. Szajkón évente háromszor volt határjárás, könyörgő napokként. Búzaszenteléskor, valamint a szőlőhegyi termésért és a máriakéméndi hegytemplomnál. Zenés körmenettel, német fúvós zenekarral vonultak fel a hegyre. Elöl a fiúgyermekek, utánuk a legények, majd a férfiak következtek sorban. A körmenet közepén a sorban a pap és a szűk környezete haladt, utána a lányok és az asszonyok. A gyermekek közül a rendetlenkedöket az öreg harangozó figyelmeztette: „Krieg Kopf stich" (Kapsz a fejedre!). A szőlővédőszent képét megáldották, imádkoztak és könyörögtek hozzá. Három szurdok vezetett a védőszenthez fel. Valószínű a helykiválasztásban az is közrejátszott, hogy a pusztító vízmosások és a jégesők ott keletkeztek, illetve a legnagyobb pusztítást ott végezték el, ahová a védőszentet állították. Az egyik szurdokban haladt felfelé és a másikban pedig visszafelé a körmenet. A vakolt téglaoszlopot minden évben újrameszelték, karbantartották. A korábbi dülőút szélén, a szőlők mellett álló „Bildstock" ma az 1965-ben kialakított tsz nagyüzemi táblában, a szőlők sorában áll. Mellette haladnak el a nagyüzemi gépek, amelyek halványkékre szórják be növényvédőszereikkel a hófehér kőoszlopot. De a védőszent, dacolva az idővel, jelenlétével hálálja meg az egykori szőlősgazdák ellenállását, amiért a nagyüzemi tábla kialakításakor nem engedték ledönteni. Az egykori, környező pincéket azonban eidózerolták, így a hajdan védőszent oszlopa és pléhlemezre festett képmása, valamint a fakuló emberi emlékezet foszlányai utalnak. Az átalakuló, átalakított szőlőhegyeken, 78