Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

olyan alkalmat, amikor az első kierjedő mustot, az új bort megkóstolhatták.

19 Vagy pl. tavasszal, május 25-én, Szt. Orbán tiszteletének napján a pogány Rómában tartottak egy tavaszi ünnepet a szőlőisten Dionysos tiszteletére, az ún. "urbana"-t. Felvetődött a szakirodalomban, hogy Orbán, a pogány Dionysos - termékenység-ünnep keresztény ünneppé átnőtt formája lenne.

20 Svájcban, Genf közelében Veveyben pl. már a középkorban vincellércéh alakult, amelynek Szt. Orbán volt a védőszentje. A vincellércéh ünnepén pedig a Bacchus ünnepek pogány elemei keveredtek a keresztény szokásokkal.

21 A magyarországi szüreti felvonulásokban, különösen Tokaj-Hegyalján is hasonló motívumok találhatók. Szt. Vince és Szt Egyed kultusza a középkori nyugateurópai - francia kapcsolatokkal hozható összefüggésbe. Eger környékén és Tokaj-Hegyalján Szt. Egyed egykori tisztelete a 13. sz.-i francia-vallon betelepítéssel magyarázható a mai Luxemburg és Felső-Mosel vidékéről.

22 Ugyancsak középkori réteget képez a Szt. Orbán kultusz. Származási helye valószínűleg a kontinentális német szőlőterület lehetett (Közép- és Dél-német szőlőterületek, Ausztria, Dél-Tirol). A török hódoltság után a dél-német és középnémet szőlő-bortermelő területekről érkező német telepesek magukkal hozhatták egyes védőszentek szobrait és tiszteletét. Szt. Márton kultusza Nyugat-Magyarországon általános. Savariai (mai Szombathely) születése a helyi szőlőszentnek kijáró tiszteletet biztosított. Simon-Judás Tokaj-Hegyalj a legkedveltebb szőlőpatrónusa akinek tisztelete a barokk Bécsben bontakozott ki, és a városi polgárság körében vált népszerűvé, így juthatott el Tokaj-Hegyaljára. A szőlőhegyi és a szőlőművesi vallásos jámborság, szelídség a mindennapi munkához kapcsolódott és a munkához közel állt, amelynek sikere vagy sikertelensége különös mértékben függött a természet kegyeitől. Nem csoda, ha a protestantizmus ideje alatt is megmaradt a szőlővédőszentek tisztelete. Martin SCHARFE hoz fel példákat, hogy a heilbronni szőlőművesek 1800-ig pl. Keresztelő Szt. János szobrát az ünnepnapján a városon keresztül hordozták. Esslingenben, Neckarweihingenben és Oberamt Künzelsauban május 25én Orbánt ünnepelték meg. A protestáns egyház tiltása ellenére, a bizonytalan és kiegyenlítetlen küzdelem a természettel biztosította a szőlőszentek tiszteletének továbbélését. A protestánssá vált területeken a szőlővédőszentek profanizálódtak, világiasodáson mentek keresztül és a puritán protestáns egyházak így tűrték meg őket. Szt. Orbánból a pápából, szentből az evangélikus Tübingenben evilági főúr, herceg lett, majd a 19. sz. végére egy koronázott egyszerű szőlőműves, vincellér, aki a polgárosult életfelfogást tükrözte. így az egykori szent ünnepe tartalmában is világi-baráti ünnepnappá alakult át

23 75