Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

Szt. Orbán kultuszába a nép körében, a hitvilágnak néhány olyan eleme is vegyült, amelyek nem tartoztak a hivatalos katolikus vallás rendszerébe. Ezért figyelemre méltó pl. az 1770-ben Egerben megjelent Nagy Ferenc írta "AnyaSzent-Egyháznak Ceremóniái és szertartásai..." - című könyvecske állítása Szt. Orbán ünnepéről, amely sejtetni engedi az egykori pogány-keresztény ünnepi kapcsolat szívós továbbélését. "...A mi á vissza éléseket illeti, mellyek é napon esni szoktak, tagadhatatlan, hogy a Bölts Istenfélő Püspökök, és Plébánusok azoknak mindenkor ellenek mondották, azokat ki irtani igyekeztek, mindenképpen meg - is tiltották. " Hasonlóan nem tartozott pl. Adonyban a hivatalos vallásossághoz, hogy Orbán napján hajnal öt órakor hangzott fel az első harangszó, fél hatkor a beharangozás csendes misére, majd a mise után körmenetben mentek ki a szőlőhegyre.

24 Az ellenreformáció magyarországi hatásával hozható kapcsolatba Szt. Donát szőlővédőszent kultusza, mint olyan védőszenté, akit az egyház és a felső társadalmi rétegek erőteljes támogatásával és kezdeményezésére kezdtek a szőlőhegyi alsó társadalmi rétegek tisztelni. A 17. sz. végi, 18. sz.-i délnémet kultúrbefolyás révén terjedt el tisztelete és ez a magyarázata, hogy a korabeli német városi polgárság körében és a telepes falvakban erős a Donátkultusz. A szőlővédőszentek napja munkaszüneti ünnepnap volt a szőlőhegyen, amikor ünnepi öltözetben és hangulatban, körmenetben mentek a szent kápolnájához, szobrához, A szőlőhegyen az élet dolgai kíméletlen közszemlének voltak kitéve. A zárt szőlőhegy kerítésein belül nyíltság uralkodott. A szőlőhegyi csendet a védőszent búcsúja, a processió szent moraja és a búcsúsok profán zsivaja törte meg. Ezek a kereszt és búcsújáró körmenetek állandó forrásai voltak a kegyes felindulásnak. Amíg a mély hit és áhítat Máriára és Krisztusra összpontosult, addig a szentek körül mindenféle félelem, hiedelem és babona halmozódott fel. Ezért mindenféleképpen megszokottá és életszerűvé akarták varázsolni őket. A szentek tisztelete a hit legkülsőségesebb megnyilvánulásai közé tartozott, amelyet a népi képzelet és fantázia befolyásolt, így profánná és tiszteletlenné is válhatott valamint büntető célzatúvá. A szőlővédőszentekhez intézett imádság azonnali hatása még inkább elhomályosította azt, hogy a védőszentek is csak mint közbenjárók szerepelnek az eredeti76