Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

mas helyként szolgált, mindenki által ismert találkozási pontot jelentett. A szőlőhegyek belső tájékozódási - viszonyítási - orientáló feladatait is betöltötte. Már távolból lehetett látni, hozzá távolságot vagy időt bemérni. A védőszentek objektumait dombtetőkre, magaslatokra helyezték, hogy ezáltal a résztvevők az Istenhez közelebb kerüljenek és egyben ki is emelkedjenek a hétköznapok világából.

17 A nagy múltú történeti borvidékek arculatához és hangulatához hozzátartoznak a barokk szobrászművészet e jellegzetes emlékei. Sajnos jelenleg állapotuk folyamatosan romlik. A 19. sz. végi filoxéravész kettős hatása figyelhető meg, egyrészt a szőlejét vesztett gazdák parlaggá, szántóvá alakult szőlősterületén a védőszent helyi tisztelete megszűnt, másrészt a félelem és remény újabb védőszent állítására sarkallt máshol. Különösen a II. világháború, s a Vörös Hadsereg okozott ideológiai okokra viszszavezethetően sérüléseket a szentek szobrain - pl. Somlón -, később pedig a helyi kommunista túlkapások sem használtak a szőlőhegy harmóniájához hozzátartozó védőszentek ügyének. Az ötvenes-hatvanas évek tagosítási-, nagyüzemi szőlötáblákat kialakító tendenciája, a szőlőterületek "szoknya" részre, a sík-lankásabb területre lehúzódása sem kedvezett a szőlővédőszentek kultuszának. Itt, ezeken a területeken ugyanis korábban nem álltak a népi vallásosság ilyen emlékei. Az 1945 utáni évek kedvezőtlen hatására jellemző példa Kőszeg, ahol a Kálvária-hegy tetején egy alig ismert elhanyagolt Donát kápolna és kép található, míg a nem messze lévő ausztriai Rohonc (Rechnitz) egykor híres, kiváló bort adó szőlőhegyén egy teljesen új és gondozott, szép kis Donát kápolna áll. A szőlővédőszentek tiszteletének történeti rétegéről vajmi keveset tudunk, pedig valószínű, hogy az nem egységes és homogén, s nem is egy időben alakult ki. Általában, hasonlóan a szomszédos Alsó-Ausztriához, NyugatEurópából, a kereszténység felvétele után, a középkori Magyarországon terjedhetett el a szölöpatrónusok tisztelete.

18 A kelet és nyugat határán, a nagy kultúrák találkozási pontján fekvő Magyarország a szőlővédőszentek tiszteletében is megtarthatta az ősit (termékenységvarázslás) és az újabbat magába zárhatta. Mindezt a hivatalos, a római katolikus egyház imái és az archaikus népi imádságok egymás mellett élése is bizonyítja. A keresztény fohászkodás és a pogány mágia jól megfértek egymás mellett amikor a termésről volt szó. Könnyen megesett, hogy magától a szenttől kezdtek félni, neki tulajdonították a mennydörgős ítéletidőt, ami a szőlőket sújtotta. Igyekeztek ezért kiengesztelni őt. A szölöpatrónusok tiszteletében talán több helyen kimutatható egyféle azonosság a görög-római istentisztelettel, pl. Szt. Márton napján (november 11.) már az ókori népek (görögök, rómaiak és a germánok is ünnepeltek egy 74